Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1941
71 ban. Nagyjainkról külön gyűléseken emlékeztünk meg. A széchenyies gondolatok megvalósításában nem lankadó lendülettel küzdöttünk a kiművelt emberfő megteremtéséért. A harcok eseményeiben újra olyan jelentőssé vált finn-magyar rokoni kapcsolatokat külön gyűlésen elevenítettük föl. Egy-egy emlékgyűlés ébresztette lángra tagjainkban a limanovai hősi halottak emlékét, Babits Mihály nagyságát. Igyekeztünk a nemzeti élet és műveltség gyökérszálait megkeresni, hogy a népi kulfűrérfékek megismerése, megbecsülése és tudatosítása nemzeti, faji és szociális érzésvilágunkat még jobban elföltse. Foglalkoztunk ezenkívül a nemzetiségi kérdéssel, a kisebbségi magyarság sorsproblémáival, megbeszéltük a köröttünk élő idegen népek új törekvéseit. Körünk az intézetben immár 81 éves múltra tekinthet vissza. Az ifjúság érdeklődési körének megfelelőleg négy szakosztályra különült : irodalmi-, természettudományi-, aero- és sakkszakosztályra. I. Az irodalmi szakosztály ezidei munkásságát dr. Ágoston Julián íanárelnök irányította. Tagjainak száma a VlII-ból: 45, a Vll-ből: 50, a Vl-ból : 46, az V-ből : 32, összesen : 173. Az alakuló gyűlésen a kör a következő tisztikart választotta előzetes jelölés alapján: ifjúsági elnök: Horváth Pál VIII. o. f.; az irodalmi osztály elnöke : Zimányi Ferenc VIII. o. t. ; a természettudományi szakosztály elnöke : Koroncai Adám VIII. o. t. ; önképző- köri főtitkár : Veréb János VIII. o. t. ; főjegyző : Jolsvay István VIII. o. t. ; főpénztáros : Török Zoltán VIII. o. í.; háznagyok: Nagy Iván és Solymosi János VIII. o. t. ; pénzügyi ellenőr : Tárnái Andor VII. o. f. ; osztálypénztárosok: Somos János VIII., Szalay László VII., Lénárt Andor, VI., és Miskey Kálmán V. o. tanulók. Összesen 13 gyűlést tartottunk, ezek közül 1 alakuló, 1 záró, 3 díszgyűlés és 8 rendes gyűlés volt. Az előadási készség fejlesztésére egy-egy felvetett tárgy megbeszélésén kívül szabad előadásokat is hallottak a kör tagjai. Kiemelkedőbb szabadelőadások : Urbán Vilmos : Az új Erdély irodalomtörténetének első lapjai ; József Attila, az ismeretlen költő ; Jolsvay István : A finn-magyar földrajzi és történelmi kapcsolatok ; Molnár Tamás : A finn-ugorság és az irodalom. Felolvasásokat tartottak nagy számmal, közülük a következőket említjük meg: Veréb János: Miért a legnagyobb magyar Széchenyi?; Aki elkísér . . .; Zimányi Ferenc : A kegyetlen Babits ; Horváth Pál: Az epikus Babits ; Kuczora Ferenc : Az új magyar népzene ; Kakuk István : A finn-ugor kérdés; Szentgyörgyi Dénes : Platon ; Az álom ; Lieszkovszky Gyula : Vörösmarty hazafias lírája, stb. Verseket adtak be, többször szavaltak, bíráltak vagy egyéb szereplésükkel kiemelkedtek: Ady Géza, Kerekes Lajos, Szamosvölgyi
