Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939
58 közönséghez is intézett pár szót. Bevezető és záróbeszédet mondott és konferált dr. Ágoston Julián tanár. — Június 23-án intézeti testnevelési bemutató a nagyközönség számára. A testnevelési bemutató műsora: I. Felvonulás. Díszmenet a zászló előtt. Hymnus. — 2. Zenés szabadgyakorlatok. — 3. Csapattorna: I. oszt. ugrózsámoly, II. oszt. ugróbak, III. oszt. ugrózsámoly és ugrószekrény, IV. osztály ugróbak, V. osztály ugrószekrény, VI. oszt. ló, VII. oszt. magaskorlát és ló. — 4. Fabof, ugrószekrény és gúlacsoportok bemutatása vezényszó nélkül. V. oszt. — 5. Zsámolyugrások. I. osztály. — 6. Fapuska gyakorlatok vezényszó nélkül. VI. osztály. — 7. Társas gyakorlatok, szabadgyakorlatok, gűlacsoporfok és játékegyüttes bemutatása vezényszó nélkül. IV. osztály. — 7. Társasgyakorlatok, szabadgyakorlatok, gűlacsoportok és játékegyüttes bemutatása vezényszó nélkül. IV. osztály. — 8. Sdlygolyógimnasztika. VII. osztály. — 9. Padgyakorlatok. II. osztály. — 10. Talajtorna gúlacsoporfokkal vezényszó nélkül. III. osztály. — 11. Magasabb moz- gásos gimnasztika. VII. osztály. 12. Kosárlabda bemutató. VII. osztály. — 13. Felállás oszlopokba. Díjkiosztás. Szózat. — 14. Elvonulás. Június 25-én ünnepélyes Te Deum. — Te Deum után záróünnepség a tornacsarnokban az intézet énekkarának és zenekarának részvételével. 10. Ifjúsági versenyek. A Sportkör tagjai által a különböző versenyeken elért eredményeket és a helyezettek nevét lásd a Sportkör rovatában. A Gyorsírásfudomány nagy pályázatán Magyar Rezső VII. o. t. kitűnő munkával dicséretet és emléklapot kapott. II. Egyesületi élet. Az iskolai nevelő munkának igen jelentős tere nyílik az ifjúsági egyesületekben. Az alakuló értekezleten állapítottuk meg az egyesületek munkatervét. Állandó törekvésünk volt, hogy az egyesületek egészen az ifjúságé legyenek, hogy ott növendékeink öntevékenysége, szellemi törekvése és világnézeti tájékozódása — szabadon és élénken megnyilatkozhassék. Az egyesületek működéséről a vezető tanárok a következőket jelentik: a) Ä Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Mária-kongregáció évi munkaterve alapjául az ifjúsági kongregációk programmját vette, amelynek lényege az apostolkodás. Ezt az általános munkatervet alkalmi és helyi szükséglet szerint módosítottuk. A világnézeti kiképzés és cselekvő apostolkodás eredményessége végett a kongreganisták önkéntes választás alapján egy-egy szakosztályba tömörültek; működésük teréül a hiívédelmi, hitbuzgalmi, missziós, sajtó és szociális szakosztályt választották. A szakosztályok újabb egységekre, sejtekre tagozódtak. Egy-egy sejt 3—4 fiúból állt, a sejtek egymáshoz közel lakó osztálytársakból alakultak, s így a sejt tagjai gyakran találkozhattak egymással. Erre azért volt szükség, mert a szakosztályok és sejtek nem tartottak külön gyűlést, hanem tízpercekben vagy lakásukon beszélték meg terveiket. A gyűlések idejének kitűzésénél is számolni kellett a túlságosan elfoglalt mai diák idejével és az iskola életében biztosított lehetőségekkel. é
