Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939

18

Az osztrák Entwurf 1850-ben nyolcosztályúvá alakítja a gimnáziumokat. A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcsészeti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyesség oly- képen, hogy a nagygimnázium számára a Ciszterci Rend 12 vagy 13, az egri érsek pedig 3 tanárt ad hat éven át, míg a Rend saját tagjaival nem tudja ellátni az intézetet. Ez idő alatt a két felső osztály a Líceumban végezte tanulmányait. így azután már 1852-ben az Entwurf- meghonosította érettségi vizsgálatot az egri gimnázium is megíarfoíía. Mivel a nyolc osztály több helyiséget kívánt, 1855-ben iskolai célokra alakították át a templomhoz ragasztott épületeket is.

Az alkotmányos világ helyreállításával intézetünk is végig kísérelte Eötvös, Trefort, majd a mindenkori kultuszminiszterek íanterveit és újításait, előbb mint a kassai, 1884-től a budapesfvidéki, 1921-től ismét a Miskolcra helyezett kassai, 1924-től ismét a budapesfvidéki fankerületbe osztott főgimnázium. Belső története azóta egy a magyar középiskola történetével. Külseje azonban nagyot változott. 1900—1901-ben a Rend újraépíttette a gimnázium teljes épületét s kiépíttette a rendház keleti szárnyát. Az építkezés ideje alatt a gimnázium a Líceumban kapott otthont. 1921-ben a Rend e legrégibb intézetének a Szent Bernát- Gimnázium nevet adta, hogy virágozzék az egyház és a haza javára annak a szentnek oltalma alatt, akit a Ciszterci Rend második alapítójának ismer és tisztel. Az 1924: XI. f. c., mint gimnáziumot, a humanisztikus képzés szolgálatában hagyta meg; 1931—32-től a görög nyelv mellett, mint fakultatív tárgy, a francia nyelv is szerepel az órarenden. Az 1934: XI. t. c.-kel szervezett középiskola (gimnázium) I. osztálya az 1935/36. évben már működött, mégpedig az újonnan szervezett miskolci fankerületben, mint kaf. egyházhafósági gimnázium, 1938/39. óta mint a dunáninneni (II. kér.) kaf. középiskolai főigazgatósághoz tartozó gimnázium.

Infézefünk ciszterci rendi igazgatói voltak: Schumann Teofil dr. 1786—96., 1802-ben a visszaállított pilis-pásztói apátság első apátja: Pászty Raymund 1796—1806.; Marsalkó Konstant 1806—17.; Zoffcsák Ödön 1817—26.; Rezufsek Antal 1829—53., később zirci apát; Juhász Norbert dr. 1863—66., később a kassai tankerület főigazgatója; Szvo- rényi József 1866—92., jeles tudós, a M. Tud. Akad. tagja; Kassuba Domokos 1892—1917., c. tankerületi főigazgató; Werner Adolf dr., c. tankerületi főigazgató 1917—24., zirci apát; Kürti Menyhért dr., c. tankerületi főigazgató 1924—36., kát. középiskolai főigazgató és Palos Bernardin dr. 1937-től.

Elhúnyf fanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek,

mégpedig világiak: Albert Ferenc, az egri csillagvizsgáló igazgatója; Makáry György, a 40-es években ismertebb szépíró; Szarvas Gábor, a nagy nyelvtudós; Szabó Ignác író, szerkesztő, polihisztor; Sajóssy