Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937
60 Búzás György I. o. t. 9. Kürti Menyhért dr. kát. főigazgató válasza az üdvözlésekre. 10. Méhul: Ünnepi köszöntő. Énekelte az ifjúság énekkara. A kitüntetés alkalmából írta a kitüntetettnek régi kartársa, vitéz Veszprémy Dezső tanügyi főtanácsos, egri leánygimnáziumi igazgató meleg baráti szívből fakadó ünnepi ódáját: ÓDA KÜRTI MENYHÉRTRE. Köszöntlek, mester, üdvözölve téged Kitüntetésed fényes ünnepén, Mert hivatásunk közös pályaűtján Te ideálként tündökölsz elém. De fgy ragyogsz az ünneplők előtt is: Szived szívükben is eszményt fakaszt. Magyar egünknek csonka boltozatján Mi ilyen eszményt óhajtunk sokat . . . S most ilyen eszményt énekelek én Kitüntetése fényes ünnepén! Embert neveltél élő hitre, tettre, Szárnyra bocsájtál gyermeklelkeket, S az új hajtáson s rügyfakadozáson Kibimbózott az emberszeretet. Valóra vált remények mámorában, Tudom, azért is sokan áldanak, Hogy iskoládnak izzó katlanában Tudássá lett a végzett tananyag. Ily pedagógust énekelek én Kitüntetése fényes ünnepén! Munkása vagy Te embertársaidnak: Apostolok leikéből font sugár; Elméd világol a homályos útra, Hol értelmünk a tiszta fényre vár. Mily szép így küzdeni férfi módra: A szívben hordva a közérdeket, S a fájdalmaknak könnyűit törülni; Ez gyógyírt hint s az Égbe felvezet. Ily férfit s munkást énekelek én Kitüntetése fényes ünnepén! Oltártűzgyujtó fennkölt érzelemmel Papot éneklek, igaz szerzetest, Elhivatása tudatában végzi, Mit rárakott: a krisztusi kereszt. Szíve alázat, de keble templomában A szent erények hősi lángja ég . .. Istengyujtotta szentelt, ősi láng ez: Felfrissül benne az új nemzedék. Ilyen pap Ő , kit énekelek én Kitüntetése fényes ünnepén! Hevíti folyton honszerelme lángja, Táplálja ezt az édes anyaföld; Magyar múltúnknak fényes sugaránál Fájó sebünkre balzsamot ez önt. Hittel hirdetted az új nemzedéknek: „Az ifjúság jövőnknek záloga“, S kiket tanítál: sok ezernyi raj, ezt El nem felejti, nem, óh nem soha! Ily bölcs magyarról énekelek én Kitüntetése fényes ünnepén! Ám nincsen kincsed, nincsen gazdagságod, De lelki kincset gyűjtél eleget. Tudós módjára bőven osztogattad, Ezért sok szívben hála emleget. S bár egyszerű vagy szerzetes ruhádban, De mindig úr és talpig becsület, Lényed s tudásod hódító varázsú, Meghódít, kit a sors hozzád vezet. Tudóst és úri lelket énekelek én Kitüntetése fényes ünnepén! S midőn dalom most belezeng a szívbe, Az égbe szárnyal fel e hő imám: Áldjon meg Isten ezrek örömére, Adja meg Isten, mit szíved kíván! Ily Istenáldást kívánok ma én Kitüntetésed fényes ünnepén! Dec. 6-án, Horthy Miklós kormányzó úr Őfőmélíósága nevenap- ján hálás magyar szívvel ünnepeltük országunkat romjaiból kiemelő,
