Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937
56 oly sok világnézeti nyugtalanságtól zaklatott évben! — azt a törekvést, hogy fanatikus lobogással törekedjünk fiainkban a vallásos meggyőződés és a nemzeti öntudat elmélyítésére. Azt akartuk: becsüljék meg fiaink katolikus hitüket és a sajátos magyar vonásokat! Rajta voltunk, hogy megértsék: csak az igazi magyar értékek ápolása tarthatja fenn népünket a legnemesebb értelemben magyarnak, és csak az áldozat, önuralom, engedelmesség és munka erkölcsös szelleme adhatja meg önlelkük férfias megnyuvását és kielégülését. Ezért volt legfőbb törekvésünk, hogy fiainkban sziklakeményre szilárdítsuk a kötelesség parancsszavát. Ezek a meggondolások vezettek bennünket abban, hogy minél közelebb jussunk tanítványaink leikéhez és bizalmához, s velük az iskolán kívül is, egyénileg minél többet foglalkozzunk. A nagy katolikus nevelőnek, Szent Don Bosco Jánosnak szellemében gondolkozva, őrizkedtünk attól, hogy a tekintélyt gyűlöletessé tegyük. A szeretet nevében akartunk fegyelmet tartani az ő tanítása szerint: Ne legyetek feljebbvalók, hanem atyák legyetek! (Affray: Don Bosco nevelési módszere, 1929.) Az egyéni ráhatáson kívül felhasználtuk természetesen a gyakorlásnak és szoktatásnak a tanulók egyetemét illető eszközeit és módozatait, és a szükségesség meggyőződésével teljesítettük mindazt, amit az Egyház parancsa és a Ciszterci Rend iskoláinak vallásgyakorlati hagyományai előírnak. Különös buzgósággal ápoltuk a kettős szent-év hangulatát: az ifjúsági exhortációkban az Eucharisztia témáját gyakran állítottuk fiaink elé; az „első péntek" családias megölését ünnepélyesebb formára változtattuk; a tanításban a szentévvel kapcsolatba hozható tárgyakat és eszméket fokozottabban kerestük; az intézet folyosóin a szentév művészi plakátjait több helyen elhelyeztük; a Kongresszus jelvényét magunk is hordtuk és viselését tanulóinknál is szorgalmaztuk; ifjúsági egyesületeinkben az Eucharisztiával illetve Szent Istvánnal kapcsolatos tételekre pályadíjakat tűztünk ki; nagyszámban vettünk részt tanulóinkkal az Eucharisztikus Kongresz- szuson; Szent Istvánnal foglalkozó ifjúsági színdarabot adtunk elő; ez esztendő lelki ösztönzésére VII. és VIII. osztályos tanulóink egy csoportja a Manrézában zárt lelkigyakorlatot tartott; és az iskolai munka alapvetéséül szánt háromnapos diák-lelkigyakorlatokat (két csoportban november hónapban tartottuk) az Eucharisztia felséges áramába állítottuk. A diák-lelkigyakorlatokat a felsősöknek Halász Piusz dr. zirci hittudományi főiskolai tanár, az alsósoknak Tobákos Kilif r. tanár tartotta. Nagy és szép munkájukért legyen itt is nagy és hálás köszönet! A bérmálás szentségéhez pünkösdhétfőn 120 tanulónk járult. 7. Kirándulások. A tanulmányi kirándulás hasznos oktató-nevelő eszköze az iskolának. A rendszeres ismeretszerzésnek u. i. egyik leg-
