Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937

53

VI. osztály: 1 Élményelbeszélés: a) Úszóversenyen, b) Egy vízipóló- vagy futballmeccs, c) Elmdlt a nyár... d) Hallgatom a rádiót... (Iskolai). 2. Jellemzés:

a) Mesél a falu mesefája ... b) Zéta lelki alakulása a Láthatatlan Emberben, c) Arany balladaszerkesztő művészete. 3. Ismertetés: aj A Zrínyiász hősei, b) Miért szeretek regényt vagy novellát olvasni? c) Kelet és Nyugat harca a magyar lélekben, d) Alpár a Pogányokban. 4. Értekezés: a) Az eposz és a regény világképe, b) Milyen eszközökkel fakaszt nevetésre Csokonai a Dorottyában? c) A szervezet fölépítésének célszerűsége. 5. Elmélkedés szabad tételről: a) Nyelvében él a nemzet, b) Romlásnak indult hajdan erős magyar! c) Itt élned, halnod kell! (Iskolai). 6. a) Hogyan jut kifejezésre az érzés a lírában? b) Nagy költőink, — és a magyar sors, c) A népdal világa. 7. a) Arany és Shakespeare, b) Madách történetszemlélete, c) A régi és az új színpad. 8. a) Társadalmi kérdések a magyar drámairodalomban, b) A művészetek emberábrázolása, c) Az élmény, a művész és a mű.

VII. osztály ■ 1. a) Középkori magyar alakok (olvasott történeti regények alapján),

b) A himnuszok költői világa, c) Humanista magyarok (Iskolai). 2. a) Az első magyar „újságíró“, b) Balassa Bálint lelke. 3. a) Pázmány Péter szószéke alatt, b) A török áfium Zrínyije. 4. a) A bárok emberideál Faludi prózájában, b) Kurucok és labancok: a keleti és nyugati magyar, c) Mikes, az utolsó lovag. 5. a) Kilátás a bécsi Burg ablakából, b) A „náj módi“ irodalmi ellenségei, c) ízlésválfozatok a századforduló magyar irodalmában. 6. a) Virág, Berzsenyi és Horatius, b) Berzsenyi kritikája kora magyarjáról, c) Mai magyar március (Iskolai). 7. a) Magyar irodalmi biedermeier, b) Versailles és — Debrecen, c) Csokonai és a rokokó. 8. a) A nemzethalál víziója Kölcseynél, b) Kölcsey „zenészeti költészete“, c) Magyarok és jövevények (a Bánk Bán alapján).

VIII. osztály: 1. a) Honfoglalók között, b) Vörösmarty epikájának nőalakjai. 2. a) Párhuzam a klasszicizmus és romanticizmus között, b) Romantikus elemek olvasmányaimban. 3. a) Eötvös vagy Kemény egy regényalakja, b) Az elektromágnes alkalmazásai, c) II. Lajos udvara. 4. a) Petőfi egyénisége dalaiban, b) Az energia és az ember (Iskolai). 5. a) Egy Arany-ballada lélekrajza, b) A jobbágy helyzete Magyar- országon. 6. a) Jókai regényeinek képzeletvilága, b) Az ember tragédiája és a történelem, c) Milyen találmányok lendítették előre legjobban a műveltséget. 7. a) „Előtted a küzdés, előtted a pálya . . .“ b) Búcsú az iskolától, c) Visszagondolok magyar dolgozataimra (Iskolai).

d) Filmokfafás. A diapozitív képek vetítése és az episzkopikus vetítés mellett az idei tanévben a filmet is sikerült beállítanunk a tanítási anyag szemléltetésének eszközei közé. Iskolánk a II. félévben csatlakozott az állami oktatófilm-szervezethez, s így a filmoktatás kezdeti nehézségein máris átestünk. Megvalljuk, az eddigi rövid gyakorlat közben még nem alakult ki teljes tisztaságában az az eljárásmód, amellyel a filmet a tanítási óra módszeres egységébe illesztve hiánytalan sikerrel állíthattuk volna az ismeretanyag mélyebb és igazabb élménnyéváltá- sának szolgálatába. — A VKM. Oktatófilm Kirendeltség eddig előállított filmjei közül a II. félévben 8-at pergettünk le természetrajz és földrajz órákon, 2-t pedig a fizika és 3-at egészségtan órákon. Egyelőre 1 db. Tería-filmgépet vásároltunk, és az osztálytermek elsötítésére alkalmas berendezést létesítettünk.

e) Rendkívüli tárgyak. A VKM. 540—0 —0/1929. sz. rendelete volt mindenben útmutatónk. Csak jobb tanulókat vettünk fel, mert a rend-