Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937
12 1. Olvasmányföldolgozás. A III. osztály tanítási anyaga: „Novellaszerű történeti elbeszélések a magyar múltból (a mohácsi vész óta: török harcok, szabadság- harcok, világháború). Táj-, város-, faluképek. Régi magyar életmód (hadviselés, hazai és külföldi diákélet), népszokások. Vallásos és hazafias, leíró és elbeszélő költemények. Házi olvasmányok: Gárdonyi: Egri csillagok, Vas Gereben: A nemzet napszámosai, Jókai: A nagy- enyedi két fűzfa.“ (A III. osztály számára készült új fanterv: idézeteim ebből valók.) Tanmenetem Alszeghy—Brisits—Sík: Magyar olvasókönyve (III.) alapján készült. Az első nagyobb tanítási egység tankönyvünk meseanyagát ölelte föl (Aesopus, Péczely, Fáy András, Barfóky József). Könnyű volt megteremteni az áthidalást az első osztályban olvasott mesékhez s a kapcsolatot a latinban tanult, illetve tanulandó Phaedrus mesékkel. — A novellaszerű történeti olvasmányokból álló nagyobb egységet kor szempontjából osztottam kisebb egységekre: 1. A mohácsi vész és következménye: „Törökvilág Magyarországon“ (ide kapcsoltam Gárdonyi : Egri csillagok c. házi olvasmányt is); 2. Reformáció és ellen- reformáció; Erdély; 3. A kuruc-labanc világ (házi olv.: Jókai: A nagy- enyedi két fűzfa); 4. A nemzet küzdelme a művelődésért (házi olv.: Vas Gereben: A nemzet napszámosai); 5. A szabadságharc; 6. A világháború, — Trianon. — Harmadik egységem volt a táj-, város- és faluképeket rajzoló olvasmánycsoporf. — Részben műfaji, részben az anyag természetéből folyó szempontok vezettek abban, hogy Kisfaludy Mátyás Deák-ját külön kis egységnek vettem az összefoglaló ismétlés előtt. Az olvasmányok egységes hatását töretlen épségben hagytam: zavartalanul hatottak mind ismeretterjesztő vagy erkölcsi célzatukkal, mind pedig formai szépségükkel. Az olvasmány módszeres földolgozásáról nem föladatom itt szólni; e nélkül nem tudtam volna elérni semmi eredményt. Meg kell azonban említenem mindazt, amit az olvasmányokból önmagukban- és önmagukérf-valóságukon kívül merítettem. A fogalmazástanításban is, a stílustani megfigyelések gyűjtésében is első helyet foglaltak el, éppen ezért ott lesz róluk szó. A házi olvasmányok ezévben kerültek a harmadik osztályba. Az Utasítások első helyen említi a tanulók „komoly, érdemleges olvasáshoz“ szoktatásának követelményét; természetes, hogy a házi olvasmányok csak abban az esetben érik el ezt a célt, ha némi előkészítés után olvastatjuk őket, elolvasásuk után pedig az iskolában közösen is megtárgyaljuk több szempontból. Föltétlenül szükséges, hogy nagyobb egységekre bontsuk; éreztessük a hős sorsának alakulásán keresztül
