Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
78 VII., jegyző: Farkas András VII., pénztáros és háznagy: Juhász J. VIÍ. o. tanulók. A kör vezetője: Tobákos Kilif r. tanár. — A hetenkinf tartott gyűléseken kettős célkitűzéssel folyt a munka: az elméleti tudásnak és technikának tökéletesítése a haladóknál, s a sakkozás alapismereteinek elsajátítása a kezdőknél. Fokozták a harci kedvet a szimultán-játékok. Párhavi előcsatározás után három-csoportos beosztással megkezdődtek a küzdelmek az intézeti bajnokságért, melyben Papp László VII., Szekeres Ákos VI., Szamosvölyi Attila III. és Vill- mann István III. o. tanulók jutottak az élre. Az egri fő- és középiskolások sakkversenyének bajnoka Papp László VII. o. t. lett 12 versenyző közül 10 ponttal. A hatos csapatversenyben öt intézet közül a gimnázium a második helyen végzett. 10. A tanulók megítélése. Az iskola oktatói, tanítói feladatát akkor teljesíti, ha a tanulót a művelődési anyag birtokába juttatja oly mértékben, amint azt az iskolai munka keretei és módozatai közepeit lehetséges. A művelődési anyag csak komoly erőfeszítéssel sajátítható el, és az iskolának kötelessége az erőfeszítés eredményéről vagy eredménytelenségéről ítéletet mondani. Ez az ítélet jelenleg számszerűleg fogalmazott minősítés alakjában történik, s bármennyire őszijük is W. O. Dőring aggodalmait e számszerű ítélet minden esetben, kivétel nélküli tökéletességét illetőleg, adott viszonyok között ettől el nem térhetünk. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az iskola a tanuló egyéniségét — így képességét is — leginkább csak egy oldalról, az iskolai teljesítmények oldaláról látja, ismeri, és még ez egy oldalról is számos, iskoláink mai életével együftjáró körülmény homá- lyosítja el a biztos látást és zavarja a tévedhetetlen ítéletet. De nemcsak az iskolában magában és az iskolai munka természeti nehézségeiben, hanem a tanuló szellemi egyéniségében és jellemvonásaiban befolyásoló akadályok: a hibák különböző fajai s foka, az iskolai „szorgalom“ névvel jelölt bonyolult lelki-szellemi megnyilatkozás, a szorgalom, illetve a szorgalom-hiány különböző típusai, a tanuló részvételének foka és minősége az iskolai munkában, a festi, idegállapotbeli, szellemi és jellembeli fejlettség illetve fejletlenség s ferdeség számos vonása. Mindezek szemmelíartásával iparkodtunk növendékeink tanulmányi teljesítményeiről a köteles ítéletet megalkotni. Azonban ezt az ítéletet mindig a tudás állandó és gondos kutatása, a tanuló teljesítményeinek szorgos megfigyelése előzte meg. S mindebben tanítói eljárásunk és tanári egyéniségünk szigorú és őszinte önkritikája segített és vezérelt bennünket. Ilyen elvszerű eljárás után nyugodtan vettük tudomásul a számokban és százalékban is kifejezett eredményt, mely az utóbbi évekhez hasonlóan, idén is jónak mondható. Az osztályozott 523 tanuló
