Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
51 Sasága és barátai; egyéni és társas barátkozás; a barátság célja; lelket nemesítő társaság a gyermek számára (cserkészet); a szülők kötelességei a gyermeki barátko- zások körül. V. osztály: A fiú átsegítése a kamaszkor életjelenségein az iskola és család összefogásával. — Szelekció; a gyakorlati életpályák jelentősége és ajánlása. VI. osztály: A 16 éves fiú sajátos lelki világa: a pubertás és adoleszcencia határa. A hatodikos fiú jellemző lelki vonásai. Tennivalóink: segítségnyújtás akaratának erősítésében, az önuralom megszerzésében. A környezettől való elfordulás: az „én“ és a „te" felfedezése. Az első szerelem lélektani okai. A diákszerelem: áldásai és hátrányai. Az édesanya és édesapa szerepe és feladata e téren. — Az osztályt jellemző hibák megbeszélése: a szellemi érdeklődés hiánya, akaratgyengeség, a szórakozások vágya. Az osztály intelligenciájának és szellemi arculatának képe, a szülő egyénisége mint példakép. Az igazi „életre-nevelés“. A nevelés mint kölcsönös hatásfolyamat: mit ad a gyermek a szülőnek. VII. osztály: Az ifjúkor erkölcsi veszedelmei. — Az egyéniség kialakulása, nevelése és a modern áramlatok. VIII. osztály: A pályaválasztás időszerű problémája; a foglalkozási ágak ismertetése ; a pályaválasztó képességei: a testi és lelki rátermettség; a hivatás alanyi és tárgyi feltételeinek megfontolása; a magyar viszonyok összevetése az egyéni rátermettséggel. Minden hivatás Istentől van; minden hivatásért imádkozni és dolgozni kell. — Készülődés az érettségire és utána a küzdelmesebb önálló életre; aggodalmak az érettségi előtt; a szülői ház irányító szerepe az érettségizett ifjú további életében ; az egyetemi élet veszélyei, a szülők ébersége; kollégiumok és nemes egyesületek szerepe az ifjú életében; az új élet gazdasági és szellemi arculatának meg- nyugtató és bántó vonásai. Ego sum via, veritas et vita . .. 2. Testi nevelés és iskolai egészségügy. Napjaink pedagógiája a nevelésben látja az iskola legfontosabb tevékenységét, és az értelem kiművelése mellett az erkölcsi életfelfogás kialakulását az eddiginél is jobban hangsúlyozza. Ez a felfogás vezetett a régi testgyakorlás jelentős változásához is: a testnevelés fontosságának felismeréséhez. A modern testnevelés nem elégszik meg testi és egészségügyi hatásokkal, hanem harmonikus embernevelést kíván. Nemcsak pedagógusok, hanem sportorvosok is sűrűn hangoztatják, hogy a testnevelésnek a testi egészségen kívül a lélek egészségét is szolgálnia, erősítenie, fejlesztenie kell. Az új középiskolai Tanterv is kívánja, hogy a testnevelés sokféle részletét a nevelés gondolatában kell egységbe foglalni. Épen ezért nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk, a testnevelést csak addig és oly értelemben tekinthetjük „nevelésnek", míg a növendék képességeinek egészséges és arányos fejlesztésére, a fiatal test növekedésének, erősödésének biztosítására, az életerő gyarapítására és a gyermek kedélyvilágának harmonikus kialakítására törekszik. Ezért szemléljük egyre fokozódó aggodalommal azokat a jelenségeket, melyek arra mutatnak, hogy a bennünket körülvevő nagy tömegek értékrendje megváltozott: a testet öncélnak tekinti, s a testi erőt és ügyességet gyakran fölébe helyezi a legtisztább szellemi és legnemesebb erkölcsi javaknak. Sajnos, ez a felfogás megkísérli, hogy az iskola falai között is érvényesülhessen. Nevelési felelősségünk tuda4
