Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936

- 33

(Eger, Csíky Sándor-utca 70.), Kiss László dr. várm. közig, gyakornok (Szolnok), Korompay Tivadar gazd. intéző (Kisbárapáti, Somogy vm.), Kovács Gyula dr. gazdálkodó (Mónosbél), Kovács József dr. ügyvédjelölt (Eger), Lambrecht József dr. városi fogalmazógyakornok (Eger), Meyer Béla gazd. főtanácsos, prépost-kanonok (Eger), Mednyánszky Miklós dr. ügyvéd (Bpest, VIII. Sándor-utca 2.), Melcher Lajos oki. gyógyszerész (Verpelét), nemes Miklódy József főhadnagy (Eger, Szmrecsányi Lajos-u. 6.), Mitró György kir. ügyészségi tisztviselő (Miskolc, kir. ügyészség), Nagy Barnabás dr. szív. orvos (Budapest, II. Retek-utca 5.), Nagy Sándor középisk. tanár (Eger), Náday Kálmán kánforfanító (Mezőcsát), Nádaskay István ny. csendőrfőh. (Eger), Nemecsek Aurél v. tanácsn. (Eger), Neuhöffer Ernő gépészmérnök (Borsodnádasd), Orosz Pál hittanár (Karcag), Ozsváth Gyula honvédfiszthely. (Eger), Pap István városi aljegyző (Eger), Pomázi Celesztin ciszt. r. gimn. tanár (Bpest), Preszler Sándor szőlőbirtokos, (Eger, Tűzoltó-utca 3.), Rusznyák Gyula dr. szoc. pol. író (Alsóábrány, Borsod vm.), Sándor Ernő ref. lelkész (Eger), Sikorszky Sándor banktiszviselő (Bpest, VIII. Kisfaludy-u. 28/b.', Schulcz Ferenc vaskereskedő (Eger), Skulthéthy Gyula gyógyszerész (Eger), Stephanovszky Sándor dr. orvos (Tatabánya), Szabolcs József dr. ügyvédjelölt (Eger), Szabó Ferenc pénzügyi számellenőr (Eger), Takátsy Sándor főmérnök (Szarvas), Tarján Béla dr. ügyvéd (Eger), Tornay János dr. kórházi főorvos (Bpest, X. Méhes-u. 2/b.), Tresó Béla káplán (Eger), Thurzó Nagy László hírlapíró (Miskolc, Eötvös-u. 1.), Varrók Kálmán dr. kir. járásbíró (Bpest, Kossuth-íér 15.) Vass Frigyes földbirtokos (Demjén), Zalányi József vm. számellenőr (Eger).

Örömmel s abban a reményben iktatjuk őket tagjaink közé, hogy tagsági kötelességüknek készséges teljesítésével és legnagyobbrészt fiatalságuk frissítő erejével Szövetségünknek nemcsak kedves, hanem hasznos tagjai is lesznek. Örülünk a szaporodásnak azért is, mert az Istenben boldogult tagtársakon kívül más helyeket is be kell töltenünk. Azokét, akiket törölnünk kellett sorainkból. Ez talán fájdalmasabb nekünk, mint azoktól venni búcsút, akiktől a természet parancsoló rendje szerint s a rájok való legjobb emlékezéssel kellett elszakadnunk. Alapszabályaink 9. §-a adja a jogot, hogy aki tagsági kötelességének ismételt felszólításra sem tesz eleget, a tagok sorából kitörölhetjük. Nehezen határoztuk el erre magunkat, mert érezzük, hogy a tagsági kötelesség elmulasztását nálunk nem a Szövetség iránt való érzéshiány, hanem legtöbb esetben a társadalmi adózás csömöre, vagy az anyagi szükséglátás okozta. Ezért, míg erre a lépésre rászántuk magunkat, türelmünket nagyon messzire nyújtottuk ki. Csak azokat töröltük, akik 5—6 év óta vannak tartozásban. S bár újra valljuk és hangsúlyozzuk, hogy minket nem anyagi érdek, hanem lelki közösség kapcsol egybe, mégis amazt csak saját veszteségünkkel és tényleges kárunkkal mellőzhetnők. Hiszen nekünk a tagok után központi járulékot kell fizetnünk, aztán ha egyszer tagnak tudunk valakit, pénzbe kerülő kiadványainkat nem vonhatjuk meg tőle.

Hisszük, hogy ezeket a veszteségeket találkozókon kívül való belépések is pótolni fogják. A Ciszterci Diákszövetségnek ez évben megjelent Névtárát t. i. minden tagunknak megküldtük. Vele kapcsolatban tagtársainkhoz három kérést intéztünk: 1. a személyi adatváltozásokról az értesítést, 2. a Névtárban nem szereplő osztálytársak között a taggyüjtést és 3. az esetleges tagdíjhátrálék megfizetését kértük. Abból, hogy a közel félezer példányból alig jött vissza egy-kettő, mint kézbesít- hetetlen, azt gondoljuk, hogy akiknek szánva volt, meg is kapták, s így azt is hisszük, hogy kéréseink teljesítését illetőleg várakozásban lehetünk.

Az Oszály életét az 1935/36. évben is Krísfon Endre félsz, püspök, nagyprépost úr elnökletével a buzgó tisztikar változatlan egységében és a változatlan cél szolgálatában a választmánynak mindig nagy érdeklődést bizonyító támogatásával irányította. Ez utóbbi igazolására kiemeljük azt az egyesületi életben szokatlan valóságot, hogy a mi választmányi gyűléseinken az 50 helybeli és vidéki tag közül 30—40

3