Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
65 előző szülői értekezletek ugyanis elégséges látogatottság mellett sem voltak kielégítők, mert témáik mind a nyolc osztály szülőinek számára inkább általánosak voltak s az egy-egy osztályt, vagy a gyerekeknek csak egy korosztályát közelebbről illető különleges témakörök nem igen kerültek megbeszélésre, vagy ha igen, nem keltettek általános érdeklődést. Aztán megbeszélések sem folytak ezeken az értekezleteken, mert a szülőket passzív szerepükből a nagyobb nyilvánosság miatt a legnagyobb biztatás sem tudta kiemelni. S végül az a remény is biztatott bennünket, hogy az osztály-értekezletre, mint sajátos szülői értekezletre, minden szülő, aki csak teheti, el fog jönni. Helyes elgondolásunk első sikere éppen itt mutatkozott, mert a résztvevők száma megsokszorozódott, s nemcsak az apa vagy anya érdeklődött, hanem több családból az apa is, anya is. S mert a témák osztályhoz és korhoz szabottak voltak, megvolt az érdekeltek természetes figyelme, s ez a meghittebb körben sok szülőt szóra is bátorított; a szó sajátos szülői felfogást is hallatott, megvitatásra szülőket érdeklő újabb kérdéseket is vetett fel és valamennyi résztvevőnek azt az óhajtását fejezte ki, hogy ezentúl is ebben a szűkebb érdekeltségi körben folyjanak le a szülői értekezletek. Erre nézve tehát iskola és család között a megegyezés megvan. Az osztályfőnöki értekezletek tartalmát nem ötletszerűség, hanem tervszerű elgondolás, illetőleg a szükség adta. Az osztály magaviseleti és tanulmányi állapotának ismertetésén, a mutatkozott bajokra, nehézségekre és hiányokra rámutatáson s az ezek eltüntetésére célszerű utak és módok keresésén kívül, az igazgatóval folytatott előzetes megbeszélés után, olyan témák kerültek tárgyalásra, amelyek a tanulók korára, ezzel járó magaviseleti és tanulási hajlandóságára vagy egy-egy osztály különlegesebb nevelési igényeire, illetőleg a tanulók jövőjét irányító szempontokra figyelemmel látszottak alkalmasaknak arra, hogy megbeszélésük az iskola és család gondolkozását és törekvését egymáshoz közelebb hozza. Talán érdeklődésre talál, ha osztályonként felsoroljuk ez értekezletek tárgyait. I. osztály: Napirend, a helyes tanulási mód, a játék pedagógiai szerepe. A vallásos nevelés fontossága, nehézségei és eszközei. II. osztály: A figyelem és ránevelés szüksége; a figyelmetlenség okai és megszüntetésük módjai; a különböző felfogási típusok s a tanulásuk módja; az engedetlenség és túlzott szigor az otthoni nevelésben; a bukás a szülő és az iskola szemében; a délutáni pihenő fontossága: játszótársak, olvasmányok. — A házi tanító és kötelességei; az otthon felelőssége a tanuló feledékenységéért; gyermekhazugságok ; a gyakori hazudozások okai, a leszoktatás módja; következetesség és szeszély a gyermekkel való bánásmódban; a szülő és a tanári 5
