Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
33 tanárnak követnie kell; s ha a jövőben még jobban követik, akkora magyar középiskola még közelebb ér az eszményi cselekvő iskolához. Scripta loquunfurl Az 1934 : XI. t. c. alapján készített új tantervnek magyarázó szövegében ilyen pompás utasításokat olvasunk: Magyar nyelv. „...Bevezetésül csak annyit adunk, amennyi az olvasmány megértésére és a tanulók ráhangolására kívánatos. De semmi olyat sem szabad adni, amit maga az olvasmány tolmácsol leghivatotfabban“. — Ä nyelvi nehézségek elhárításában „használjuk fel a tanulók adódó ismereteit; magunk csak a legszükségesebb felvilágosításokat adjuk meg“. — „A tárgyalást vezesse a tanár kérdezése, de hagyja meg a tanulók értelmi munkájának“. — „Az olvasmány hangulati elemeit ne nyomják el a kérdések, sőt segítsék azok érvényesítését“. — „Ne a nyelvtankönyvből, hanem a tények közös megfigyelése alapján, konkrét szemlélettel sajátíttassuk el a nyelvtani ismereteket“. — „A fogalmazás készségét fejlesszük előbb az osztályhoz intézett kérdésekre adott közös felelettel, azután pedig engedjünk egyre több önállóságot e kérdések alól“. Föld- és néprajz. „Készen keveset adjunk; csak azt, amit a tanuló a maga munkájával nem tud megszerezni“. — „Mindig csak akkora területet vegyünk, ameny- nyit a tanuló áttekinteni, vagy vázlatrajz, képek, homokasztal stb. segítségével élethíven elképzelni tud“. — „A környezetet semmi esetre sem szabad könyvből tanítani; mint élő valóságot, szemlélet alapján, a tanár irányítása mellett közös munkával ismerje meg a tanuló“. — „A környezet megismerése folyamán készített alaprajzok, vázlatok, mérések gyakorlása után...“. — A földrajztanításban különösen fontos szerepet játszik az elképzelfefés". «... A tanulók mennél több színt, mozgást, életet lássanak — magát a valóságot“. — „Kapcsoljuk be a nagyobb kirándulások értékes segítségét és ezeken arra törekedjünk, hogy az életet szemléltessük és hogy mind a kisebb, mind a nagyobb területeken a természeti jelenségek összhangját s az emberi élettel való kapcsolataikat lássák meg a tanulók". — „Vonatkozásba kell hoznunk egymással a természeti tényezőket és ezek összhangjában a nemzet életét“. — „így megérzik és megértik a tanulók, hogy a haza és a nemzet egymástól el nem választható fogalmak, hogy mindenki, aki a Kárpátok koszorúján belül született, tehát ebből a magyar könny- és véráztatta földből sarjadt, ebből él és ebben omlik porrá — nem lehet más, csak magyar“. Latin nyelv. „A módszeres latin tanítás kerülni fogja a merev paradigmák tanítását is, mert ezek a tanulót nem ösztönzik önálló alkotó munkára és mindig gátlást okoznak“. — .......Leghelyesebben akkor fog eljárni a tanár, ha . . . az iskol ában végzett közös munka eredményeire a diáriummal emlékezteti a tanulót“. Természetrajz. „A tanár a tanulót a természeti jelenségek helyes megfigyelésére tanítja“. — „Az iskolakertben vagy ennek hiányában cserepekben, ládákban termesszen olyan növényeket, amelyekhez egyébként nem tudna hozzáférni“. — „Már itt meg kell nyitnunk a tanuló szemét, hogy a növényeken és állatokon felismerje a jellegzetes vonásokat és ennek alapján összehasonlításokat végezzen“. — „ ... Az a fontos, hogy a tanuló a jellemző bélyegek kiemelésével megállapítsa a rokoni kapcsolatokat és elmélyedjen egy-egy típus tanulmányozásába“. — „Nagy gondot kell fordítanunk az ásványok fizikai tulajdonságaira és ezzel kapcsolatban a tanulók megfigyelőképességének fejlesztésére“. — „Mind az élő, mind az élettelen természet egyedeinek tanításánál biztosítsunk mennél tágabb teret a tanulók öntevékenységének. A kezükben levő növényről, ásványról, megfelelően szemléltetett állatról ők maguk olvassák le a jellemző bélyegeket“. — „Maguk is csíráztassanak növényeket, boncoljanak terméseket, végezzenek egyszerű kísérleteket ... “. 3
