Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
8 A sebesség. Visszatérve a közvetlen tapasztalat világába, legáltalánosabb mindennapi tapasztalatunk a testek mozgása. A mozgás hely-, illetőleg helyzetválfozás. A mozgó test pályájának bizonyos idő alatt befutott részét útnak nevezzük. Bármekkora út megtételére a testnek időre van szüksége; az út tehát az időtől függ, annak függvénye. Mivel mozgás közben minden helyzetnek egy közvetlenül megelőző más helyzet után kell bekövetkeznie, a mozgás tehát csak folytonos lehet, ami annyit jelent, hogy az út az időnek folytonos függvénye. Ilyen folytonos függvény az elsőfokú és másodfokú függvény és a szögfüggvények közül a sinus- és cosinus-függvény. Minden mozgó testnek egyik fontos tulajdonsága a sebessége. Közönségesen ezt úgy szoktuk mondani, hogy a test gyorsan, vagy lassan mozog. A gyors mozgás annyit jelent, hogy ez a test nagyobb utat tesz meg ugyanannyi idő alatt, mint a lassú mozgású. A két test mozgásának jellemzésére két jelzőt kellet használnunk (gyors és lassú). A két különböző mozgási állapotot egy jelzővel is kifejezhetjük, ha megmérjük mennyi utat tesz meg 1 másodperc (1 sec = 1 secundum) alatt az egyik test, mennyit ugyanennyi idő alatt a másik. Ha az egyik f (fempus) idő alatt st (spafium) utat ír le, a másik ugyanakkora f idő alatt s2 utat, akkor 1 sec alatt az első a másik y utat tesz meg. Ez a két tört jellemzi a két test mozgását; a két törttel jellemzett tulajdonságukat sebességnek nevezzük. A sebesség tehát a mozgásnak az a tulajdonsága, hogy a mozgó test 1 sec alatt mennyi cm utat tesz meg. Nem mondhatjuk azt, hogy a sebesség egyenlő az 1 sec alatt megtett úttal, mert a sebesség sem nem út, sem nem idő. A sebesség éppen olyan tulajdonsága a mozgásban lévő testnek, mint a fehérség ennek a papírnak. Nincs sebesség mozgás nélkül, amint fehér szín sem látható testek nélkül. Az előbbi példában, amikor a két test mozgásának összehasonlításánál azt mondottuk, hogy az egyik fest mozgása gyors, a másiké lassú, valójában nem az utakat hasonlítottuk össze, hanem a sebességeket. Ugyanis ha az egyik testnél a sebességet: az — hányadost S * v, - gyei (velocifas), a másiknál az ^ hányadost v2 -vei jelöljük, akkor A két egyenlőség összehasonlításából (osztásából): v± -ll_ Vz sz ’
