Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
103 schaft. 1921.) vett szülői közösségek, melyek az oszfályszellem irányításában és egyes osztályok erkölcsi és lelki képének formálásában a tanári testület legerősebb segítőtársai lesznek. — Végül meg kell ismételnünk tavalyi Értesítőnkben kifejezett óhajunkat: Nagy szükség volna minden iskolában egy olyan nevelési szeminárium-féle intézményre is, amely minden nevelési kérdésben támogatná, felvilágosítaná, irányítaná a szülőket gyakorlati pedagógiai problémáikban, Eger iskola-város, ahová nagy tömegekben özönlenek a vidéki gyermekek is. Ezek kiszakadnak a szülői otthonból és vagy szállásadóknál vagy hivatásos nevelő-közösségekben: internálásokban keresnek és találnak elhelyezést. S mivel ezek fiaink számára bizonyos értelemben a szülői házat helyettesítik és pótolják, foglalkozni kell velük is. A diáktartást a Ciszterci Rend iskoláiban külön szabályzat rendezi, és külön szállásfelügyelő tanárt is rendel. Intézetünkben ezt a tisztet Tóth János dr. hittanár látja el nagy ügybuzgalommal és szeretettel. Iskolánkban a szállásfelügyelő tanár nem elégszik meg az adminisztratív nyilvántartással és sablonos felügyelettel, hanem állandó gondja a szálláson lakók környezetének tanulmányozása, környezetük helyes irányú befolyásolása és irányítása és a velük való különösen gondos foglalkozás. Minden egyes szálláson lakó tanulóról külön lapot vezet, hogy személyi adataik és miliő-rajzuk állandóan szeme előtt legyen. Tartozunk ezzel a lelkiismeretességgel nemcsak a gondjainkra bízott fiúknak és fejlődésüknek, hanem távol élő szüleiknek is és annak a döntő befolyásnak, melyet a környezetnek nevelés szempontjából tulajdonítunk. Ezért szolgál különös megnyugvásunkra azon infernáfusoknak jó szelleme is, melyekben fiaink egy része él. Az érseki Szent József- és a jegyző-internátus minden tekintetben segítik és támogatják iskolai nevelő-munkánkat. Felfogásunk szerint a családnak csak akkor szabad nevelő-intézetre bízni gyermekeit, ha valamely súlyos okból kifolyólag maga nem teljesítheti nevelői kötelességét (Weszely Ödön: A korszerű nevelés alapelvei. 1935.). A magunk részéről nagy megnyugvással fölt el bennünket az a tapasztalat, hogy a velünk érintkezésben álló nevelő-intézetek nagy gonddal törekedtek közömbösíteni minden inter- nátusi nevelés természetszerű hátrányait, (a tömeges együttélésből fakadó bajok, a tömegnevelés sablónjai, a gyermeki egyéniség elhanyagolása, a családhoz-farfozás érzésének lazulása, stb.) és érvényesíteni az előnyöket. (A testi és szellemi fejlődés egyenletes volta, a rendhez és fegyelemhez szoktatás, az öntevékeny cselekvésre való nagyobb készség, az önzés háttérbe szorulása, szociális érzület erősödése, szakszerű pedagógiai vezetés, stb.).
