Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
50 gadó termek méreteit meghaladó részvétel, bizonyítéka Alma Materünk tiszteletének és szeretefének az egész úri társadalomban ; a második, az általános jókedv, igazolja annak megérzését, hogy a mai nehéz napokban, az életnek nagy robotjában az egyén szívesen kiszabadítja magát a lelki feszültségből, s ha ennek feltételei, a keretek és levegő kedvezők, a siker nem maradhat el. Vájjon lehet-e megfelelőbb keret, lehet-e kedvezőbb levegő a jókedv virágának bimbózására, mint az egygondolkozású és egyérzésű tagok Szövetségének kerete és levegője ? Hasonló hangulatban folytak le az ez évi találkozók is, hiszen alapjuk is: a mindenkori egri diák lelke; indítójuk is: az Alma Mater iránt való szeretet, aztán a visszaemlékezés öröme s a jövő nemzedékre hatni akarás egy és ugyanaz volt. Az öröm volt az alapfónus e találkozókon, de mindegyikre ránehezedett az életnek sajátos árnyalata: a 10 éveseknél a diploma büszkesége mellett is a nagyon kezdeti, a bizonytalan, vagy semilyen elhelyezkedés keserűsége, a férfikor teljében levőknél (20 és 25 évesek) a megkevesbedett kenyér gondja s az öregeknél (40 évesek) a korral járó természetes rezignáció, amelyben már az ajakra lopakodott a kétség is, hogy lesz-e még egy ilyen találkozó, s ha lesz, — mert nagyon fogadkoztak, hogy lesz — vájjon nem fog-e akkorra megritkulni a most még elég sűrű öregdiáksor? A meghatottság az „újra diák lettem” állapotban általános volt s könnyben csordult ki azoknál is, akik jöttek a találkozóra, s azoknál is, akik fogadták a találkozókat. Hálásan jegyezzük fel, hogy az Alma Mater nagy szeretettel fogadja haza látogató fiait s a találkozókra nagyon készül. Nemcsak az intézet kapuját nyitja ki sarkáig, de karja is ölelésre tárul. Ebben — vallomása szerint — tiszteletreméltó önzés is van. Vágyik fiainak szerefetére, de vágyik szeretefének bizonyítására is. Boldog, ha ezt éreztetheti is azokkal, akik az életben ebből semmit, vagy biztosan nem eleget éreznek és látnak. Aztán nemes büszkeség is eltölti ilyenkor a lelkét. Mert néma számadás és néma seregszemle is a találkozó. „Ezek az én gyermekeim — szokta mondani; ember lett belőlük; ebből ez, abból az; de mindegyikből érdemes, becsületes ember, mert csak ezek merik, ezek szokták átlépni az Alma Mater küszöbét”. De azért is óhajtottak a találkozók, mert a Ciszterci Diákszövetségnek lelki koncentrációra való törekvése a mai viszonyok között legjobban itt érvényesülhet. Szétszór bennünket az élet. Micsoda ellenkező eszme- és érzésáramok hullámai közé sodródhatunk! Az ezekkel vívott küzdelemben kifogyhat az erőtartalék, színehagyott lehet, sőt kontraszt-színre változhat a lélekvirág: a gondolkodás, az érzés és a karás. Egy-egy hazalátogatás nemcsak üdvös memento lehet, hanem hatásában lélekvisszafordulás is a régi széphez és igazi jóhoz. S végül azért is óhajtja az Alma Mater a találkozókat, mert a jövő nemzedékre való nevelő hatását tapasztalatból ismeri és nagyon értékeli. Az emberiség történetében az egyes nemzedékek felváltják egymást: az öregebb nemzedék oktatja ki az utána következőket, hogy mikép kell folytatni az emberi fejlődés nagy cselekményét, hogyan kell és lehet emberré érni s emberül élni. Ezt a tanító munkát az Alma Mater szüntelen végzi; de ha szemléletes példákat is állíthat fiai elé, akik azt is láthatják, hogy miként kell a nevelőiskolát, vallásos és erkölcsös szellemét, nemes hagyományait s ezeknek őrzőit: a mindenkori tanárokat megbecsülniök és fiszfelniök, akkor az az egy óra, amelyben ez történni szokott, bőven kárpótol a rendszeresen tanító óra elmaradásáért. A múlt évi találkozók egyikén pl. olyan oktatás hangzott el Kovács Alajos dr. államtifkár-öregdiák- társunk ajkáról, hogy ez a tanulóifjúság körén túlra kívánkozik, s ezért az Alma Mater legközelebbi Ertesítő-jének fog nevelő tartalmat adni. Végezetül Szövetségünk karitatív tevékenységéről számolunk be. Segítettünk lakás- és koszfpénzzel, tandíjjal és vizsgadíjjal az anyagiak nélkül szűkölködő fiatal testvéreinken. 10-en kaptak becsületbeli kölcsönt vizsga- és szigorlati költségekre 703 P összegben ; 5 főiskolásnak 545 P-t juttattunk lakásra s tagdíjra ; 300 P-t küld
