Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
4 hogy oly költőt nevelt, mint Berzsenyi, akkor is végtelen becsűnek tarthatnék.' Horatius nagy hatásáról Hóman Bálint kultuszminiszter így nyilatkozik: Nincs még egy antik író, akinek olyan jelentős szerep jutott volna apáink műveltségében, mint Horatiusnak. A magyar lélekkel több tekintetben rokonszellemű egyénisége századok óta érvényesíti hatását a magyar költészetben.1 2 Mivel erről a hatásról főleg ebben a jubiláris esztendőben, amelynek folyamán minden közép és felső iskola s igen sok tudományos és irodalmi egyesület ünnepélyt rendezett a világhírű római költő tiszteletére, igen sok értekezés jelent meg, mi Horatius hatásáról nem szólunk, hanem az ifjúságnak s az érdeklődő szülőközönségnek, mely még Horatius-szal nem foglalkozott, Horatius életrajzát óhajtjuk röviden megírni, s kifejtjük azokat a bölcseleti, erkölcsi s esztétikai elveket, melyek világhírt szereztek neki. Quintus Horatius Flaccus Kr. e. 65-ben született Apulia tartomány Venusia nevű városkájában. Atyja, a felszabadult rabszolga, mint pénzbeszedő kereste kenyerét, s kis háza és földje volt. Hogy fiát taníttathassa, bérbe adta birtokát és Rómába költözött. Anyjáról nem tesz említést Horatius. Ebből azt következtethetjük, hogy anyját korán elvesztette, s falán nem is ismerte. Rómában végezte középfokú iskoláit, majd húszéves korában Athénbe ment bölcseleti főiskolára. Itt csatlakozott Brutusékhoz, és 42-ben Philippinél a köztársasági párt seregében mint legio-tiszt harcolt. Felhasználva az általános amnesztiát, a következő évben Rómába ment, és ott pénzügyi titkári állást vásárolt magának. Atyját már nem találta életben, családi birtokát pedig a veteránoknak osztották ki. A sors mosíohasága elől a költészethez menekült, és megírta epodusaif és szatíráit. Első műveivel barátokat, de ellenségeket is szerzett magának. Barátai közül Vergilius bemutatta Maecenasnak, aki rövid idő múlva kegyeibe fogadta, és sírig tartó barátsággal ajándékozta meg költőnket. Maecenasnak köszönhette Horatius sabinumi birtokát, mely őt az anyagi gondoktól mentesítette. Horatius függetlenségét nemcsak Maecenassal, hanem Augustussal szemben is megőrizte, aki megismerkedésük után magántitkárává akarta fenni. Sabinumi birtokán időzött Horatius a legszívesebben, itt foglalkozott a görög költőkkel és filozófusokkal, s itt írta a szatírák második könyvét is. Kr. e. 30-ban lírai költemények megírásához fogott, s hét év alatt elkészült az Ódák I—III. könyve. Majd megírta Epistoláif, melyeket meghatározott személyeknek ajánlott. Kr. e. 17-ben Augustus megbízásából elkészítette Százados Énekét, a Carmen Saecularéf. Ezt követte az Ódák IV. könyve. Utolsó műve 1 Szemelvények Qu. Horatius Flaccus műveiből. Bpest. 1929. 2 VKM. 30775/1934. V. a — I. sz. rendelet.
