Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934

25

A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcsészeti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyezség olyképpen, hogy a nagygimnázium számára a Ciszterci Rend 12 vagy 13, az egri érsek pedig 3 tanárt ad hat éven át, míg a Rend saját tagjaival nem tudja ellátni az intézetet. Ez idő alatt a két felső osztály a Líceumban végezte tanulmányait. így azután már 1852-ben az Entwurf- meghonosítotfa érettségi vizsgálatot az egri gimnázium is megtartotta. Mivel a nyolc osztály több helyiséget kívánt, 1855-ben iskolai célokra alakították át a templomhoz ragasztott épületeket is.

Az alkotmányos világ helyreállításával intézetünk is végigkísérelfe Eötvös, Trefort, majd a mindenkori kultuszminiszterek tanterveit és újításait előbb mint a kassai, 1884-től a budapestvidéki, 1921-től ismét a Miskolcra helyezett kassai, 1924-től ismét a budapestvidéki tankerületbe osztott főgimnázium. Belső története azóta egy a magyar középiskola történetével. De külseje nagyot változott. 1900—1901-ben a Rend újraépííteffe a gimnázium teljes épületét s kiépíttette a rendház keleti szárnyát. Az építkezés ideje alatt a gimnázium a Líceumban kapott otthont. 1921-ben a Rend e legrégibb intézetének a Szent Bernát- főgimnázium nevet adta, hogy virágozzék az egyház és haza javára annak a szentnek oltalma alatt, akit a Ciszterci Rend második alapítójának ismer és tisztel. Az 1924: XI. te., mint gimnáziumot, a teljes klasszikus képzés szolgálatában hagyta meg; 1931—32-től a görög nyelv mellett, mint fakultatív tárgy, a francia nyelv is szerepel az órarenden.

Intézetünk ciszterci-rendi igazgatói voltak: Schumann Teofil dr. 1786—96., 1802-ben a visszaállított pilis-pásztói apátság első apátja; Pászfy Rajmund 1796—1806.; Marsaiké Konstant 1806—17.; Zoffcsák Ödön 1817—29.; Rezuísek Antal 1829—53., később zirci apát; Juhász Norbert dr. 1853—66., később a kassai tankerület főigazgatója; Szvo- rényi József 1866—92., jeles tudós, a M. Tud. Akad. tagja; Kassuba Domonkos 1892—1917., c. tankerületi főigazgató; Werner Adolf dr., c. tankerületi főigazgató 1917—24., zirci apát és Kürti Menyhért dr., c. tankerületi főigazgató 1924-től.

Elhunyt tanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek,

mégpedig világiak: Albert Ferenc, az egri csillagvizsgáló igazgatója; Makáry György, a 40-es években ismertebb szépíró, Szarvas Gábor, a nagy nyelvtudós, Szabó Ignác, író, szerkesztő, polihisztor, Sajóssy Alajos akad. festő. — Egyházmegyei paptanárai közül kanonok lett: Poczik Pál, Tóth Imre, Eperjessy Ferenc, Stephanovszky Sándor, Zsass- kovszky József. — Jelesebb ciszterci rendi tanárai: Ihász Gábor jeles nyelvész, Supka Jeromos zirci apát lett, Tibold Özséb történelmi munkát írt, Minikus Vince a természettudományban, Lóskay Bekény az irod. tört. terén, Barbarics Róbert a nyelvészet terén működött, Vincze