Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933

25

áll vagy vész egész Felsőmagyarország. A király és a püspök között oly szerződés jő létre, amelynek értelmében a püspökség minden jövedelmét kinevezett gondnok (Dobó) fogja kezelni helybenlakó királyi és püspöki ellenőr és félévenkénti kamarai ellenőrzés alatt s a jövedelem harmadát kapja kézhez a püspök, harmada erődítésre fordít- tassék, utolsó harmada pedig a javasolt állandó őrség fizetésére; minden ezenfelüli költségről a király gondoskodik75. Ettől kezdve az egri vár számadáskönyvei a legrészletesebb források76. Megtudjuk belőlük, hogy Dobó azonnal megkezdte a jövedelmek kíméletlen behajtását, a vár javítását és felszerelését és a török hódoltság visszaszorítását. Minderre szükség is volt, mert a török terjeszkedés már elérte az egri völgyet, sőt Pétervására kastélyát77.

A falvak népe világgá futott, ha csak hírét hallotta is törökök közeledésének. Dobó vitézei visszaadják a kölcsönt, Budáig vadásznak a törökre, sőt Magyar Miklós 35 emberével Kalocsáig portyáz78. Megy a panasz özönével török részről Bécsbe az egriek ilynemű békesze- gései miatt, onnan pedig a Helytartótanácson át a korholások lavinája zúdul az egriekre79. Dobó keserűen mentegetődzik, mondván, hogy ők csak bárányok a török farkasokhoz képest, hiszen a török még Eger városából is hajlandó volna adót szedni, míg ő katonái zsoldját sem képes fizetni80. A megyei díkából pl. 1549-ben 1595 f-ot fordítottak zsoldfizetésre, a váci püspökség jövedelméből is be tud hajtani Dobó e célra 144 f-of, a királyi zsoldfizető-mester mégis 3853 f-tal kénytelen megtoldani az egri zsoldot, a következő évben még többel: 11.940 f-tal. Pedig Dobó még a koldusoknak adott alamizsnát is feljegyezteti, a jövedelmeket pedig vaskézzel hajtja be, csak így tud kimutatni tiszta jövedelműi az 1549-es esztendőben 10.549 f-ot, a következőben 11.687 f-ot és 1551-ben már 16.940-ef. Ebből a jövedelemből a harmadrészt pontosan elküldi az egri püspöknek Bécsbe, illő ajándékkép egy kocsi füstöltszalonnával, sárgabarackkal, almával meg is toldja81. A második harmad a zsoldra kell, nem is elég, bár a jászok bordézsmáját is arra a célra engedi át Ferdinánd82, a harmadik harmadból épít.

Befejezteti először is a belső-külső várra osztást, amelyet Varkoch kezdetett meg Vedanói Sándorral a késő-gót székesegyház rovására; szentélyéből bástya lett83. Megépítteti a belső vár nyugati oldalán ma is épen álló ó-olasz-stílusú (Dobó-) bástyát, meg a Tömlöc- és Sándor- bástyát; ennyi a kőépítkezés, minden más erődítése a várnak palánkmű. E palánk a kőfalakon belül épült párhuzamos cölöpkerítés közé vert agyagból, az új agyagfal és a régi kőfal között csak egy keskeny árok maradt84. Ilyen palánk volt a Varkoch-kapu és a Dobó-bástya között belül, déli vége kerek dombbá szélesedett ágyúk számára (cavalliero). Ettől északra a Tömlöc-bástyáig húzódtak a káptalani házak. A Tömlöc-