Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932

AZ INTÉZETBEN MŰKÖDŐ EGYESÜLETEK.

VIII.

1. A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Mária-kongregáció.

A kongreganisták lelkének édes vágyódása ebben az évben is ahhoz a Személyhez vonzódott, akin a láthatatlan Isten szépsége tündöklik, akárcsak a ragyogó esthajnali csillagon a fénylő, melengető napé; a Szűzanyának védőpalástja alatt fakadt tisztelő hódolatuk szerény virága a kongregáció életének megnyilvánulásai alkalmával. Rendes gyűlés kéthetenként volt, tanácsgyűlés szükség szerint. Az összes gyűlések száma 21, ebből 14 rendes, 4 tanács és 1—1 jelölő, választó és zárógyűlés, volt még egy nyilvános ünnepély, 2 tagfelvétel és 3 jelölt- oktatás. A kongregáció prézese Tóth János dr. hittanár.

Az évi működés főbb kereteit a következőkben állapította meg a prézes: Szűz Mária tisztelete, a legméltóságosabb Oltáriszentség kultuszának előmozdítása, a kát. hitterjesztés támogatása, karitatív tevékenység, a kaf. sajtó terjesztése, hitvédelmi megbeszélések. A kongregáció élete az itt megjelölt keretek között mozgott. A Boldogságos Szűz tiszteletére Magyarok Nagyasszonyának napján, az Immaculata- ünnep nyolcada alatt és az első májusi ájtatosság alkalmával ünnepélyesebb gyűlést tartott a kongregáció. A kongreganisták aláírásukkal járultak hozzá ahhoz a kérelemhez, hogy a Szentatya hirdesse ki dogmaként a Boldogságos Szűz mennybeviteléről és a minden kegyelem közvetítésének kiváltságáról szóló tanításokat. Kápolnánkban május minden napján volt ájtatosság, amelyen a kongreganisták szép számmal vettek részt. A legméltóságosabb Oltáriszentség kultusza abban nyilvánult, hogy a kongreganisták közül sokan havonként többször járultak a szentáldozáshoz és buzgólkodtak a szentségimádásban. A kát. hitterjesztés iránt is élénkült az érdeklődés, a Kínában működő P. Patik Pius ferencrendi apostoli hittérítő közvetítésével egy kínai gyermeket vett gondozásba a kongregáció. A karitatív tevékenységet az intézeti Segélyző Egyletben végezték a kongreganisták, ahol az ifjúság önkéntes adományaiból karácsonykor és húsvétkor több száz pengő értékben kaptak segélyt a szegénysorsú tanulók. Karitatív pályázatot is hirdetett a prézes s a legjobb pályázat írója, Godó János VII. o. t. jutalomban részesült. A kát. sajtó fontosságát Király Kálmán