Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
56 milieut, amelyben a gyermek él; aztán jellemét, hajlamait, talán tehetségének irányát; a beszélgetés megvillanthatja a szülő felfogását a nevelésről, a szülői bánásmódról, a túlságos lágyságot vagy az elhibázott szigorúságot stb.; viszont a szülő a tanár nevelési elveit ismerheti meg; meghallja és megfogadhatja a tanári tanácsot s hitelesen értesül a gyermek iskolai viselkedéséről és tanulmányi előhaladásáról. — A szülői értekezletek az egész szülőközönséget érdeklő nevelésoktatási problémákat fejtegetnek s elvi kérdéseket tisztáznak. Ezeknek se szerük, se számuk. A testi, erkölcsi s értelmi nevelés legfőbb tételeinek nemcsak rendszeres ismertetésére nyílik ezeken alkalom, de az egész tanuló ifjúságra jellemző, különleges intézeti jelenségek is itt tárgyalhatok meg. — Végül az iskolai ünnepélyek, amelyeken tanár, szülő, diák egy érzésben, az öröm, lelkesedés és siker-büszkeség érzésében olvadnak össze, az intézetnek szellemét lehelik, amelynek megismerése és értékelése a legfontosabbat eredményezheti: magának az intézetnek megszeretését és megbecsülését. Mi ebben az évben is, mint az előző években, a fogadó órákra megnyitottuk ajtóinkat; értekezletre két alkalommal gyűjtöttük össze a szülőket és ünnepélyeken — ezekről külön számolunk be — többször együtt voltunk az intézet iránt érdeklődő szülőkkel. Hogy látogatások nem voltak, nem panaszkodhatunk; a szülői konferenciák iránt mindkét alkalommal szép számban érdeklődtek gyermekeink hozzátartozói ; az ünnepélyekre szóló meghívó mindig szíves fogadtatásra talált. 10. A tanulók erkölcs-fegyelmi állapota. Ennek formai mutatója a magaviseleti érdemjegyek statisztikája. E szerint az intézeti ifjúság nagyon jó volt (62‘19 % példás, 35’95 % jó s csak r86°/o szabályszerű). A tanári testületnek ebben a statisztikában szemlélhető ítélkezését ifjúságunk közszelleme és általános magatartása is igazolni látszik. Az örvendetes észlelet ugyanis jóval több, mint a kellemetlen vagy nyugtalanító. így a vallási kötelességek teljesítésében általában nemcsak lelkiismeretességet, rendet és pontosságot láttunk, de sokaknál a buzgó áhítatnak felemelő megnyilatkozásaiban is gyönyörködhettünk; a tanári és tanííványi viszonyban a szeretet-tisztelet, a közve- teílenség-bizalom, az akarás-készség azok a páros fogalmak, amelyek intézetünkben kedvesen ismertek; az általános rend és fegyelem iránt pedig sokkal több érzékenységet figyelhettünk meg, mint amennyi, talán nem is annyira érzéketlen, durva lélekből, mint inkább pajkos- Ságból vagy szilajságból származó hiba miatt bosszankodtunk vagy szo- morkodtunk, s végül a kötelességfeljesítésben sem tapasztaltunk visszaesést. Ezek inkább intézetbeli, belső észleletek. De a tanulók külső viselkedése ellen sincs panaszunk, mert, bár szemmel tartottuk gyermekeinket, mi magunk nem tapasztaltunk, mások meg nem adtak tudomásunkra rend- és fegyelem-ellenességeket.
