Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
19 kezdve ifi tartják. A XVIII. században gyorsan fejlődő város nagy vásárai megtartására azonban szűknek bizonyult, ezért Eszterházy püspök kívül a városfalon, fent a ferraszplátón jókora vásárteret létesít, körülötte pedig „Nova Civitas Carolina“ néven új külváros jön létre. 1790 szeptember 28-tól 30-ig tartják itt először az országos vásárt. Az utolsó évtizedekben számos közintézmény létesül e szabad helyen s már-már csaknem egészen beépült. Itt emelik 1896-ban a dohánygyárat, majd a törvényszéki palotát, 1928-ban a polgári iskolát és a pénzügyi palotát. A vásár pedig kivonult a Bem tábornok-térre, ki a város szélére. A régi híres egri vásárok már a múlté, a jelen kereskedelmi berendezkedések mellett jelentőségüket csaknem teljesen elvesztették. Jellemző, hogy a benépesített Belvárosban minden talpalatnyi területet beépítenek, ezért nyújtja ma is a szűk, görbe utcájú Belváros a túlzsúfoltság képét. Még a város földesurának, a püspöknek is feltűnően kis kertje van, úgyszintén a szerzeteseknek is. De a városfaltól délre a patak mai völgysíkján találjuk a nagykiíerjedésű Érsekkertef, melyet az Eger vize szel ketté. A jobbparti rész díszkerfül szolgált, ezt Eszterházy kőfallal véteti körül (1769.). Ma nyilvános park, mert az érsek 1919-ben a városnak ajándékozta. Kiterjedése 12'4 hektár. A patak balpartján találjuk az érseki veteményes és gyümölcsös kertet, kitűnő hordaléktalajon. Ettől délre volt az érseki Teknősbéka-fó, amit a patak vizének duzzasztása révén nyertek, ma már nyomát sem találni, kertek terülnek itt el. A Deák Ferenc-úton a Hering-féle gépgyár helyén egykor az érseki udvarbíróság és a magtárépület állt. Ugyanez utcában a villasor helyén, majdnem az utca töréséig érseki szérűs- kertet és falerakodót jeleznek a régi térképek. Iff tárgyaljuk meg a városi femefőkef is. A mai székesegyház helyén álló Szent Mihály-templom körül a középkorban temető volt, sőt még Eger visszafoglalásakor is. A törökök pedig a Maklári-kapun kívül, a mai Szarvas-téren temetkeztek. Pár éve a vízvezeték és csatornázás készítésekor, itt turbános török sírköveket találtak a talajban. A felszabadult Eger rohamos fejlődése hozta magával, hogy új temetők létesültek a város perifériáin. Valamennyi a városi terraszon, árvízmentes magaslaton helyezkedik el, ugyanúgy a régiek. Lent az ártéren, a magasan fekvő talajvíz miatt nem is gondolhattak erre. Legrégibb s ma már lezárt temető a Szarvas-tér fölött, az Almagyar- dombvonulat oldalán a Szent Rókus- vagy német-temető. A múlt század közepén már teljesen körülépítették, ezért közegészségügyi okok miatt beszüntették az ide való temetkezést. Ennek pótlására létesült a makiári külváros számára a téglagyár felett lévő új Szent Rókus-temető. A Fájdalmas- (vagy Tót)-temeíő későbbi eredetű. Legnagyobb kiterjedésű a város északi részén fekvő Kisasszony- vagy 2*
