Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
10 Budavár visszavétele után következő évben (1687. tavaszán) Caraffa császári tábornok, Koháry István és Dória őrgróf seregei osfromzár alá veszik Eger városát. Inkább kiéhezteféssel, mint ostrommal akarják bevenni. A védő török sereg a fenyegető éhínség miatt kénytelen magát megadni. 1687. december 17-én a kapitulált török haderő a Maklári-kapun teljes fegyverzettel kivonult a várból és sértetlenül átadta azt Caraffának. (Dr. Iványi Béla: Eger város rangemelési törekvései. 5—6. oldal.) Még aznap bevonult Caraffa serege. A város polgári igazgatását átveszi báró Fischer Mihály a császári udvari kamara képviseletében, Domonkos Jakab harmincados pedig a városfeletti bíráskodást. Fischernek a kamarának tett jelentéséből tudjuk, hogy akkor még a katonaságon kívül nincsenek Egernek lakói, úgyszólván egészen üres.1) Köröskörül öt mérföldnyire a falvak is üresek, elhagyottak, azért nehéz az élelmezés. Majd megindul a város közigazgatási és gazdasági újjászervezése. A városi parancsnokságot báró Buttler János veszi át 1688. június 1-én. Megjegyezzük, hogy Eger lakossága török kézre jutása előtt, az itt lakó kevés nemességet kivéve, paraszti rendű volt, úgyhogy minden utcának megvolt a maga bírája. (Dr. Iványi Béla: ugyanott, 7—8. oldal.) Megkezdődik a város betelepítése s a mai Eger kifejlődése. Ez már közelről érdekel bennünket, ezért az új telepítésekkel részletesebben foglalkozunk. A töröktől hátrahagyott Eger, A felszabadulás utáni harmadik évben, 1690-ben az összeírás talált 390 házas-telkes családfőt, akik a következőkép oszlottak meg: 175 cívis, 52 újkeresztény, 105 hajdú, 56 rác és 22 nemes családfő. (Dr. Iványi Béla: u. o. 35. oldal.) Az ingyen telekhez jutó hajdúk jórésze hamar túladott házhelyén, mert a legközelebbi összeíráson nemigen találjuk nevüket. Katonák voltak, ahogy jöttek, oly hamar tova is tűntek. Ebben az időben Eger lakossága nem haladta meg a 2000-ef. Ez az összeírás 518 házat említ, értéküket is jelzi. Aránylag kevés az ostrom alatt rommá lett ház, amely lakhatóságra nem alkalmas s így elhagyatottan, üresen áll. Nem számítva a kamara, a püspök (csak 1804-ben lesz az egri püspök érsek), káptalan, só, harmincad és a bormérő házakat s a katonaság részére fenntartott épületeket, 1690-ben kb. csak 100 lakatlan ház volt. Az összeírást2) elkezdik a Hatvanikapunál jobbkézfelől, azaz a mostani Káptalan-utcán, mely akkor ’) Csak rácok és megkeresztelkedett törökök maradtak a városban (kb. 50 török család). 2) Primaria Conscriptio Civitatis Agriensis per Cameralem provisorem Georgium Edelspacher in Anno 1690 peracía. Egri érseki levéltár. Liber LVIII,
