Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
72 bármily nyomor és elnyomás között se — a Szent Imre-nap revelá- ciója szerint — hitünkben gyökeredző magyar hazát. Hiszen — ha e rögökről bennünket kiraknak nem lévén közeli rokonunk s megértő testvérünk sehol a világon — mihamar felírhatják nekünk is sírunk táblájára, mint a szakadár Angliából Rómába költözött Pechardnak, hogy: „meghalt, mert hite nélkül hazájában, hitével pedig hazája nélkül élni nem tudott.“ Levonván azonban a Szent Imre revelációból eme tanulságokat, méltán kérdhetitek kedves Ifjak, mi legyen hát a Szent Imre-i keresztény és nemzeti erkölcsöknek az a csodatévő magmája, melyet a honvesztő katona sírja mögé emelendő emblémába falazni kell, hogy abból olyan fluidum fakadjon mely éltető erejével a mai szörnyű roskado- zásából biztosan tudja nemzetünket táplálni s a szociális struggle for life jegyében lepergendő másik ezerévben a múlt hagyományaihoz méltóan képes legyen azt acélosan meg is tartani. Bizony mondom nektek kedves ifjak, nem más ez a magma, mint a helyesen megválasztott világnézet. Itt pedig csak kettő között kínálkozik a választás. Az egyik világnézet nevezetesen az, mellyel világbékéf úgy tudnak csinálni, hogy Isten alkotta természeti egységeket profán emberi kézzel darabokra tépnek, hogy testvéreket egymás kebléről leszakítanak és pedig úgy, hogy az egyiket védtelenül hagyják akkor, mikor ellene a másikat állig felfegyverzik s hogy az egyiknek betevő falatot se hagynak, míg a másiknak zsebét arannyal kitömik ... Ez a világnézet az is, mellyel a nemzeti egyenlőséget úgy kovácsolják, hogy a társadalom egyik felét a halálba kergetik csak azért, mert nem akarja, vagy nem tudja azt a színt vallani, amit az uralomra jutott másik, a nemzeti kultúrát pedig úgy, hogy lerombolják a legértékesebbet is csak azért, mert azt nem ők alkották s elrabolják a becsületes munkával szerzettet is csak azért, mert azt nem ők szerezték. Ez a világnézet az is, mely a szociális testvériséget úgy értelmezi, hogy a dolgozók egy részét fizeíeílen kényszermunkára küldi, vagy úgy, hogy, mikor a kapitalista osztály ellen gyűlöletre uszít, ugyanakkor a munkást a kapitalisfán- kommunista állam érdekében kizsarolja, avagy pedig úgy, hogy a népnek neki nem tetsző rétegétől a betevő falatot elveszi s az így felhalmozottat a másiknak potom pénzért prédául veti csak azért, hogy a termelő és fogyasztó közt elégedetlenséget keltsen. Ez a világnézet az is, mely az egyéni szabadságot úgy foganatosítja, hogy nem tűr még az Isten trónusa előtt se csoportosulást, hogy széttépi a szülő és gyermek közti köteléket, egy bizonyos koron túl elszakítván őket egymástól, hogy meglazítja az emberpárok közti házassági kapcsot is a lehető határig és leplezendő azt, hogy ennek még a nemi ösztön animális megnyilvánulása is fékezhefetlenül ellene mond — dicsőíti a szabad
