Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
37 tanári és szülői ítélet közt mutatkozó különbségek okairól volt szó. A szülők mindkét alkalommal élénken érdeklődtek. A VIII. osztályban a hittanvizsgálat és az évvégi összefoglalások május 9—14, az érettségi írásbeliek május 17—20., a szóbeliek június 2—8., a magánvizsgálatok 7—9., az I—III., VI—VII. osztályokban a hittanvizsgálat és összefoglalások s a IV—V. osztályokban a vizsgálatok (VKM. 29.143/1932. V. sz. r.) június 5—10. napjain voltak. A hittanvizsgálatokon Novak Sándor apát, kanonok úr, az érettségi szóbeli vizsgálatokon és a magánvizsgálatokon Schwőder Ervin dr. vallás- és közoktatásügyi h. államtitkár úr elnökölt. — Az évet ünnepélyes Te- deummal a nagym. VKM. 29.401/1932. V. sz. rendelete értelmében június 13-án fejeztük be. 3. A tanulók száma. Intézetünk a népes iskolák közé tartozik. A beírt nyilvános tanulók száma 489 volt, tehát egyenlő elosztással 60-nál minden osztályba több jutott volna. Ez így is baj volna, mert a nagy számot sínyli a mennél egyénibb nevelésre szoruló diák és a fizikai s lelki erőpróbára kényszerített tanár. De mert az eloszlás nem egyenletes, azon osztályokban, ahol 60-nál jóval több a tanulók száma, a nehézség csak fokozódik. Évekre visszamenő tapasztalat szerint az egri gimnáziumban a tanulók felvétele a következő statisztikát eredményezi : Az I. osztályban a szabályszerű 60-as létszám miniszteri engedély folytán megnövekszik 70—80-ra; természetes szelekcióval ez a szám fokozatosan csökken s a mély pontra az V-ben, VI-ban ér, ahol a tanulók száma 40—50 szokott lenni; a VII-ben a papi pályára készülő idegenből átjöttekkel újra felszaporodik 60-ra, 70-re. Csak a diák és tanár érdekeit tekintve, a baj megszüntetésére szinte kínálkozik s hallatszik a jó tanács: tessék párhuzamos osztályokat nyitni ott, ahol erre szükség van! Azonban ez a tanács amily könnyű, éppoly könnyelmű s követése csak azért, hogy a középiskolákba tódulóknak még szélesebb kaput vagy több ajtót nyissunk, ma inkább káros, mint üdvös volna. Már pedig a párhuzamosítási óhaj csak ezért jut sűrűn kifejezésére. A nemzeti érdek ezt nem javallja, de pedagógiai szempontból sem minősíthető ideálisnak a végig kettős vagy hármas osztályokkal megduzzasztott iskola, vagyis egy vezetésre, egy tornateremre, egy szertárra, egy könyvtárra stb. nehezedő két vagy három intézet- egység. Ha egy túlnépes osztály vezetése nem könnyű dolog, s ha ezt ellenzi szülő, tanár s miniszter, miért kívánják a még tökéletlenebb intézményt, a párhuzamosítások folytán monstrummá nőtt iskolát? A Ciszterci Rend, amely vállalt kötelezettségének becsülettel iparkodott s iparkodik ma, a megnehezült viszonyok között is, saját erejéből megfelelni, eddig nem párhuzamosított, mert nem kötelessége és nem is áll tehetségében; de a létszám okozta nehézségeket azzal igyekszik csökkenteni, hogy a tanárokat a nagyobb fizikai és lelki energia kifej
