Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1928
14 Egész életét a szép természetnek, az Isten lábanyomának vizsgálatában töltötte. Gazdag tapasztalatait és széleskörű szaktudását nem kamatoztatta ugyan írásban, mégis olyan emléket emelt nevének, mely mindig intézetünk kincse és büszkesége lesz. Azt mondhatjuk, hogy ő alapította meg a természetrajzi szertárt, amely gazdagságával és szépségével is meglep ugyan, de a modern természetrajz tanítását is teljesen kielégíti. 1883—1925-ig két évi megszakítással volt e szertárnak több, mint őre: rajongó, buzgó fejlesztője. A szertár gazdag állománya a fáradhatatlan gyűjtőt, berendezése a szaktudást, a gyűjtemény épsége a munkás tanárt dicsérik. Ha nem is örökítené meg az intézet kegyeletes hálája e munka emlékét arcképével, a szertár minden zege- sarka hangos szóval hirdetné negyven év önzetlen, becsületes fáradozását. Mindig gyönge egészsége nem engedte, hogy a szabad természetet járja, azt varázsolta hát maga köré, nem önzésből, hogy önmagának vigasza, tanulmányainak vizsgálati tárgya legyen, hanem, hogy a szívéhez nőtt ifjúságot szertára segítségével úgy tudja tanítani a természet szeretetére, a teremtő Istennek alkotásaiban való felismerésére és dicsőítésére, amint ő szerette, ismerte és dicsőítette. Elénekeltük koporsója felett: „Békén nyugodjál csendes, hűs sírodban, ránk munka vár még itt e földi honban“. Nagyon jó, nemes és szép munka lesz ez, ha az ő szellemében végezzük. Varga Beírná.