Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1927
ió — a Mária-Kongregáció rendezett mind tartalom, mind látogatottság tekintetében igen jeles ünnepséget, amelyen Ury Lajos dr. ítélőtáblái tanácselnök, intézetünknek hűséges öregdiákja, rendkívül nagy hatást keltett beszédben állította a szülők és az ifjúság elé a szent királyfi eszményi alakját. — Dec. 6-án Horthy Miklós országkormányzó úr őfőméltósága nevenapját ültük meg. — Dec. 10-én Bem tábornoknak és a limanovai hősöknek állított kegyeletes emléket az igazgató az ifjúsághoz intézett szózatával. — Márc. 15-én a Haza javáért imádkoztunk és az ifjúságin kívül városunk közönsége részére külön is rendeztünk emlékünnepet. — Ápr. 21-én az ének- és zenekar bemutató előadását, május 6-án a sportkör dísztornáját intézeti ünneppé avatta a nagy számban megjelent előkelő közönség lelkesedésének és elismerésének tüntető megnyilatkozása. — Jún. 29-én Tedeummal ünnepélyes szent misén hálát adtunk az esztendő szerencsés befejezéséért s utána évzáró ünnepélyt tartottunk, amelyen az igazgató beszéd kíséretében kiosztotta a jutalmakat. Mindezen ünnepélyeken az ifjúsági önképzőkör Pataki Vidor dr. r. tanár, az 1927. máj. 25-én Budapesten tartott orsz. diákdalosverseny zsűrije által minfadalárdának nyilvánított ifj. énekkar Rássy Paulin r. tanár s az ifj. zenekar Kalovifs Alajos dr. intézeti zenetanár vezetése alatt egymást támogatva derekasan szerepelt. 9. A szülőkkel való érintkezés. Egyik legfontosabb és legáltalánosabb követelménye a mai pedagógiának. Az iskola nevelői hivatását a család támogatása nélkül nem képes betölteni, eredményt csak a kölcsönös megértés és becsülés biztosíthat. Ezt mindenkinek be kell látnia, ha csak valamelyest gondolkodik is azon a viszonyon, melyet a két legfőbb nevelő tényező — a szülő és tanár — között közös kin- csök, a gyermek, megteremt. Az iskola akaratának követésére a szülő egyetértése adja a legnagyobb ösztönző erőt; rendjét s fegyelmét első sorban a szülőnek kell tisztelnie, sokszor egyenesen a hozzávaló alkalmazkodás jó példájának nyújtásával; tanulmányi követelményeit pedig állandó támogatással s a gyermek munkájának ellenőrzésével neki kell biztosítania. Ámde az iskola sajátos célját, e cél elérhetésének eszközeit s általában az iskola egész életét a szülők nem igen ismerik, vagy nem mindig helyesen ismerik. Viszont felvilágosítás nélkül a tanár sem ismerheti azt a sok-sok kedvezőtlen befolyásoló körülményt, amelyek között akárhány gyermek él, vagy azokat az egyéni különlegességeket, amelyeknek megtudása még tömegtanításban is egyéni bánásmódra fogja vezetni a tanítványai javán lelkesedéssel munkálkodó tanárt. Ezért van szükség, nagy szükség annak a közös és harmonikus atmoszférának megteremtésére, amelyben a családnak és iskolának egymást támogatva kell mozognia. Ezt a magunk részéről tervszerű pedagógiai előadásokkal, szülői értekezlettel és, az intézeti ünnepségeken kívül,
