Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1927
9 3. A tanulók létszáma. A helyi körülmények arra kényszerítettek bennünket, hogy — a VKM. 75069/1927. sz. a. nyert engedélyével — ez évben is szám felett vegyünk fel tanulókat. Az engedéllyel főkép a II., III. s IV. osztályban és — az idegenből jött papnövendékek miatt — a VII. osztályban éltünk. Az a törekvésünk, hogy a létszámfeletíi felvételek szüksége a jövőben ne álljon elő, az idén már érvényesült az I. osztályi felvételeknél a jelentkezett tanulók egy részének más intézetbe utalásával. — Áz egész év folyamán az I. osztályba 65, a II-ba 79, a III-ba 75, a IV-be 81, az V-be 58, a Vl-ba 54, a VII-be 68, a VIII-ba 57, összesen 537 nyilvános és 12 magántanulót vettünk fel. A nyilvános tanulók száma év végére 518-ra csökkent. 4. Az intézet temploma és épülete. Az 1925. évi jan. 31-iki földrengés által sújtott intézeti templomunkat kívül-belül még az évben szépen restauráltuk, csak az akkor épen még halasztható tetőzet megújítása maradt el a sok teher arányos elosztása céljából. Az idén ezt is végrehajtottuk a régi íeíőszéknek csaknem egészben kicserélésével és teljesen új eternit-fedésével. Ez a munka 18.765‘34 P-be került. — Itt említjük és köszönjük meg azt a sorozatos jótéteményt, amelyben templomunkat egy nemeslelkű úriasszony, özv. Glózer Lászlóné részesíti azzal, hogy buzgó szívvel és művészi kézzel készített templomi ruhákkal s egyéb tárgyakkal szüntelenül gazdagítja állományát. A pedagógia legkényesebb igényeit is mindenben kielégítő intézeti épület a városi vízvezeték létesítésével kapcsolatban, vízvezetéki berendezéssel tökéletesült. Nemcsak az ivóvíz szükséglete s a tisztaságnak fokozottabb mértékben biztosítása siettette velünk a víz bevezetését, de első sorban a régi rendszerű árnyékszékeknek vízöblítéses klozetekkel kicserélése. A vízvezetéki munkálat 20.994‘94 P-be került. 5. Testi nevelés. A testnevelés szükségességét és fontosságát régen felismerték már, hiszen a testi kultúrának az ókor óta egész rendszere fejlődött ki Európaszerte. Nálunk is messzebbre, az 1777-iki Ratio educationis idejére, nyúlik vissza a gimnáziumokban a testnevelés története, mert ez a mű már két terjedelmes fejezetet szentel az ügynek, felsorolván a játékokat és gyakorlatokat, amelyek alkalmasak a testi erő és ügyesség egyenletes fejlesztésére. Azóta a festi nevelés folyton nyer kifejletében. A múlt század kilencvenes éveiben a miniszteri rendeletek „az elméleti tárgyak tanításával járó szellemi megfeszítés ellensúlyozására szánt fornagyakorlatok mellett“ először a különböző játékokat vezették be az iskolákba, majd a kirándulásokat rendszeresítették és, lépésről lépésre haladva, a korcsolyázást, a fürdést és úszást sorolták be a nevelésnek nemcsak kellemes szórakozást nyújtó, hanem a testi szervezetet is nagy mértékben és többoldalúan edző és erősítő tényezői közé. Visszapillantunk erre azért, hogy a testnevelést diadalmasan
