Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1922
2 REV 2010 I REV**] I. Iskolánk múltja. Alig szabadul fel Eger városa 1687 végén a török járom alól, a következő év- ben már megjelennek falai közt a jezsuiták. I. Lipót telket, Széchenyi György eszter- gomi prímás meg a szepességi savniki ciszterci rendi apátság javait ajándékozza nekik. A gimnáziumi tanítás már 1689-ben megindul és 1698-tól kezdve az új iskola bárom tanár vezetése alatt bat osztályú teljes gimnáziummá fejlődik, fiz iskola előbb a jezsuita-telken álló török házakban húzódik meg, majd a már felépült rendbáz északi szárnyában kap szállást. 1749-ben Foglár György kanonok házát és telkét a jezsuitáknak adja s az ő telkén építik meg és avatják fel 1754-ben a gimnázium kétemeletes épületét. Reáliskolánk déli homlokzata ma is őrzi még e nevezetes dátumot. 1773-ban eltörlik a jezsuita-rendet. Hz egri gimnázium árván marad. Tanárai egyelőre egyházmegyei papok, de a helytartótanács már három év múlva, 1776-ban átadja a volt jezsuita-kollégiumot és gimnáziumot a pilis-pásztói ciszterci rendi apátságnak. Azonban II. József 1787-ben a pásztói apátságot eltörli s az egri intézet a tanulmányi alapból fenntartott királyi gimnáziummá lesz. Tanárai jórészt a volt ciszterciek, kik szerteszét laknak a városban, mert II. József a rendbázat kaszárnyának, majd bérháznak rendelte. 1802-ben a pilis-pásztói apátságot a királyi szó visszaállítja s újra megbízza az egri kollégium, gimnázium és templom fenntartásával. 1814-ben az apátság egyesül a zirczi apátsággal, ettől fogva az egri gimnázium fenntartója a magyarországi ciszterci rend. 1827-ben leég a város nagy részével együtt a gimnázium, a rendbáz, a templom is. Villax Ferdinánd zirczi apát, bogy a templomot s a rendbázat újraépíthesse, a gimnázium épületét eladta Pyrker László egri érseknek s a gimnáziumot a rendbáz nyugati szárnyában helyezte el. A régi gimnázium épületét Pyrker érsek előbb iskolának szánta, majd pedig rendbehozatala után a katonaságnak ajándékozta kaszárnyául. Az is maradt 1892-ig. Azóta reáliskola. A reformkorszak s a szabadságharc éveinek lezajlása után a szomorú emlékű 50-es évek hoznak nagyobb változást az intézet életében. Az osztrák Entwurf 1850-ben nyolcosztályúvá alakítja a gimnáziumokat. A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcseleti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyezség olyképen, hogy a nagygimnázium számára a ciszt. rend 12 v^gy 13, az egri érsek pedig bárom tanárt ad bat éven át, míg a rend saját tagjaival nem tudja ellátni az intézetet. Az alkotmányos világ helyreálltával intézetünk is végigkisérelte Eötvös, Trefort, majd a mindenkori kultuszminiszterek tanterveit és újításait előbb mint a kassai, 1834- től a budapestvidéki, 1921-től ismét mint a Miskolczra helyezett kassai tankerületbe osztott főgimnázium. Belső története azóta egy a magyar középiskola történetével. De külseje nagyot változott. 1900—901-ben a rend újraépíttette a gimnázium teljes épületét s kiépíttette a rendház keleti szárnyát. Az építkezés ideje alatt a gimnázium a Líceumban kapott otthont. 1921-ben a rend e legrégibb intézetének a Szent Bernát-főgimná- zium nevet adta, hogy virágozzék az egyház és a haza javára annak a szentnek oltalma alatt, akit a ciszterci rend második alapítójának ismer és tisztel. Intézetünk ciszt. rendi igazgatói voltak: Schumann Teofil dr. 1786 96., 1802-ben a visszaállított pilis-pásztói apátság első apátja; Pászty Rajmund 1796- 1806.; Marsaiké Konstant 1806 — 17.; Zoffcsák Ödön 1817 — 29.; Rezutsek Antal 1829—53., később zirczi apát; Juhász Norbert dr. 1853 — 66., később a kassai tankerület főigazgatója; Szvorényi József 1866—92., jeles tudós, a M. Tud. Akad. tagja; Kassuba Domokos 1892—1917., c. tanker, főigazgató és Werner Adolf dr. c. tanker, főigazgató 1917-től. Elhunyt tanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek, mégpedig világiak: Albert Ferenc, az egri csillagvizsgáló igazgatója, Makáry György, a 40-es években ismertebb szépíró, Szarvas Gábor, a nagy nyelvtudós, Szabó Ignác, író, szerkesztő, polihisztor, Sajósy Alajos akad. festő. Egyházmegyei paptanárai közül kanonok lett: Poczik Pál, Tóth Imre, Eperjessy Ferenc, Stepbanovszky Sándor, Zsasskovszky József. Jelesebb ciszt. rendi tanárai : Ihász Gábor jeles nyelvész, Supka Jeromos zirczi apát lett, Tipold Özséb történelmi munkákat írt, Minikus Vince a természettudományban, Lóskay Bekény az irod. tört. terén, Barbarics Róbert a nyelvészet terén működött. Vincze Ambró hittani könyveit a legújabb időkig használták. Maczki Valér dr. esztétikus és bölcseleti író, Greksa Kázmér dr. egyetemi tanár lett Zágrábban. Török Konstant esztétikai műveket írt, Nagy Béni dr. kiváló történetbúvár és Madarász Flóris a 19. század irodalmának jeles esztétikusa volt. Intézetünkben tettek érettségit a közélet és az íróvilág elhunyt jelesei küzül: Dessewffy Sándor, Szmrecsányi Pál és Párvy Sándor püspökök, Supka Jeromos és Vajda Ödön zirczi apátok, Horánszky Nándor miniszter, Szederkényi Nándor politikus és író, Bunyitay Vince történettudós, Demkó György dr. egyet, tanár, Lojkó Mihály. Sebők László, Kandra Kabos egri em. papírók, Pallér Kelemen, Inczédy Dénes ciszt. fg. igazgatók, Mészáros Amand, Platz Bonifác dr., a M. Tud. Akadémia tagja, Jíalc- csay Alán ciszt. írók, Udvardy László jogtud. író, Tiirk Frigyes, Lipcsey Ádám. Kemechey Jenő, Farkas Pál írók. (T. Á.)
