Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1921

A ciszt. r. egri Szent bernát-főgimnáziumának 1921—22. évi Értesítő é

3

II. Iskolánk múltja.

Alig szabadul fel Eger városa 1687 végén a török ;árom alól, a következő évben már megjelennek falai közt a jezsuiták. I Lipót telket, Széchenyi György esztergomi prímás meg a szepességi savniki ciszterci rendi apátság javait ajándékozza nekik. A gimnáziumi tanítás már 1689-ben megindul és 1698-tól kezdve az úi iskola három tanár vezetése alatt hat osztályú teljes gimnáziummá fejlődik. Az iskola előbb a íezsuita-telken álló török házakban húzódik meg, majd a már felépült rendház északi szárnyában kap szállást. 1749-ben Foglár György kanonok házát és telkét a jezsuitákénak adja s az ő telkén építik meg és avatják fel 1754-ben a gimnázium kétemeletes épületét. Reáliskolánk déli homlokzata ma is őrzi még a nevezetes dátumot.

1773-ban eltörlik a jezsuita-rendet. Az egri gimnázium árván marad. Tanárai egyelőre egyházmegyei papok, de a helytartótanács már három év múlva, 1776-ban átadja a voli jezsuita-kollégiumot és gimnáziumot a pilis-pásztói ciszterci rendi apátságnak. Azonban II. lózsef 1787-ben a pásztói apátságot eltörli s az egri intézet a tanulmányi alapból fenntartott királyi gimnáziummá lesz. Tanárai jórészt a volt ciszterciek, kik szerteszét laknak a városban, mert II. lózsef a rendházat kaszárnyának, majd bérháznak rendelte. 1802-ben a pilis-pásztói apátságot a királyi szó visszaállítja s u ra megbízza az egri kollégium, gimnázium és templom fenntartásával. 1814- ben az apátság egyesül a zirczi apátsággal, s ettől fogva az egri gimnázium fenntartója a magyarországi ciszterci rend.

1827-ben leég a város nagy részével együtt a gimnázium, a rendház, a templom is. Villax Ferdinánd z rczi apát, hogy a templomot s a rendházat újraépíthesse, a gimnázium épületét eladta Pyrker László egri érseknek s a gimnáziumot a rendház nyugati szárnyában helyezte el. A régi gimnázium épületét Pyrker érsek előbb iskolának szánta, maid pedig rendbehozatala után a katonaságnak aándékozta kaszárnyául. Az us maradt 1892-ig. Azóta eáliskola.

A reformkorszak s a szabadságharc éveinek lezajlása után a szomorú emlékű 50-es évek hoznak nagyobb változást az intézet életében. Az osztrák Entwurf 1850-ben nyolcosztályuvá alakít a a gimnáziumokat. A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcseleti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyezség olyképen, hogy a nagygimnázium számára a ciszt. rend 12 vagy 13, az egri érsek pedig három tanárt ád hat éven át, míg a rend saját tagjaival nem tudja ellátni ■az intézetet. Ez idő alatt a két felső osztály a Líceumban végezte tanulmányait. így •aztán már 1852-ben az Entwurf-meghonosította érettségi vizsgálatot az egri gimnázium as megtartotta. Mivel a nyolc osztály több helyiséget kívánt, 1855-ben iskolai célokra alakították át a templomhoz ragasztott melléképületeket is.

Az alkotmányos világ helyreálltával intézetünk is végigkisérelte Eötvös, Trefort, majd a mindenkori kultuszminiszterek tanterveit és újításait előbb mint a kassai, 1884- tői a budapestvidéki, 1921-től ismét mint a Miskolczra helyezett kassai lankerületbe osztott főgimnázium, belső története azóta egy a magyar középiskola történetével. De külseje nagyot változott. 1900 —901-ben a rend ú raépíttelle a gimnázium teljes épületét s kiépíttette a rendház keleti szárnyát. Az építkezés idee alatt a gimnázium a Líceumban kapott otthont. 1921-ben a rend e legrégibb intézetének a Szent bernát-főgimná- zium nevet adta, hogy virágozzék az egyház és a haza javára annak a szentnek oltalma alatt, akii a ciszterci rend második alapítójának ismer és t'sztel.

Intézetünk ciszt. rendi igazgatói voltak: Schumann Teofil dr. 1786—96., 1802-ben a visszaállított pilis-pásztói apátság első apába; Pászty Rajmund 1796 — 1806.; Mar- salkó Konstant 1806—17.; Zoffcsák Ödön 1817—29.; Rezutsek Antal 1829 — 53., később zirczi apát; luhász Norbert dr. 1853 —66., később a kassai tankeriilet főigazgatód; Szvorényi lózsef 1866—92., jeles tudós, a M. Tud. Akad. tagja; Kassuba Domokos 1892—1917., c. tanker, főigazgató és Werner Adolf dr. c. tanker, főigazgató 1917-től.

Elhunyt tanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek, mégpedig világiak; Albert Ferenc, az egri csillagvizsgáló igazgatója, Makáry György, a 40-es években ismertebb szépíró. Szarvas Gábor, a nagy nyelvtudós. Szabó Ignác, író, szerkesztő, polihisztor, Sajósy Alajos akad. festő. Egyházmegyei paptanárai közül kanonok lett: Poczik Pál, Tóth Imre, Eperjessy Ferenc, Stephanovszky Sándor, Zsasskovszky lózsef. jelesebb ciszt. rendi tanárai: Ihász Gábor jeles nyelvész, Supka leromos zirczi apát lett, Tipold Ozséb történelmi munkákat írt, Minikus Vince a terrr.észettudománvhmi, "Lóskay bekény az Írod. tört. terén, barbarics Róbert a nyelvészet terén működött, Vincze Ambró hittani könyveit a legújabb időkig használták, Maczki Valér dr. esztétikus és bölcseleti író, Greksa Kázmér dr. egyetemi tanár lett Zágrábban, Török 'Konstant esztétikai műveket írt, Nagy béni dr. kiváló történetbuvár és Madarász Flóris a 19. század irodalmának jeles esztétikusa volt.

Intézetünkben tettek érettségit a közélet és az íróvilág elhúnyt ’éléséi közük Dessewffy Sándor, Szmrecsányi Pál és Párvy Sándor püspökök, Supka leromos és Vajda Ödön zirczi apátok, Horánszky Nándor miniszter, Szederkényi Nándor politikus