Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1918
Tartalomjegyzék
I. a) Az 1918—1919. iskolai év rövid története. A béke után sóvárogva, a különböző frontokon küzdő véreinkért aggódva, nehéz viszonyok között kezdtük meg a 1918 — 19. iskolai év munkáját. Aggodalmat keltett bennünk az erkölcsi értékek romlása, a destrukciónak lépten-nyomon mutatkozó jeleuségei, de arra nem is gondoltunk, milyen szomorú események előestéjén állunk. 1918. október 31.-én azonban gonosz fölforgatók tervszerű izgatása folytán a háborús szenvedésekből, a visszaélésekből és igazságtalanságokból kirobbant az első forradalom, amelynek vérvörös fénye egyszerre megvilágította az örvényt, amely felé a háború vérvesztésében kimerült, anyagilag és erkölcsileg leromlott országot az események forgataga által a felszínre vetett, gyönge jellemű, szűk látókörű, kis tehetségű kormányzói vezetik. A fővárosi eseményektől távol állva, eleinte még hittük ugyan, amit a tömegek vezetői hirdettek, hogy a forradalom visszaadta a nemzetnek önállóságát és függetlenségét, a nemzet saját kezébe vette sorsának intézését s a magyar népköztársaság egy szebb- és jobb jövőnek kezdete; azonbau csakhamar tapasztalnunk kellett, hogy csalódtunk s az események árja ragadja az országot a teljes fölfordulás felé. Az iskolában az év elején rendben folyt a munka, amelyet csak 10 napra zavart meg a tanulók körében nagy erővel föllépő spanyol- nátha-járvány. A forradalom hullámai november elejére eljutottak a vidékre is. Egyszerre fölborult a rend s a frontokról hazaözönlő katonák veszélyeztették a személy- és vagyonbiztonságot. Mindenfelé zavargások voltak s a hatóság, megbízható erő nem állván rendelkezésére, gyönge volt a fölszabadult szenvedélyek megfékezésére. Polgárőrségek alakultak a rend fenntartására. A polgári társadalom gyöngeségét mutatta, hogy a tanuló ifjúságot is bele kellett vonni a polgárőrségbe. Felsőbb osztályi ifjaink közül 36-an állottak be a polgárőrségbe, bár eleinte minden felsőbb osztályi tanulónk polgárőr akart lenni, csakhogy iskolába ne kelljen járniok. A polgárőrség vezetőjének nyilatkozata szerint jól megállták helyöket s nagy érdemök volt a rend helyreállításában, azonban ez a nem nekik való hivatás elvonta őket az iskolától, erkölcsileg romboló hatással volt a leikökre s a fegyelem lazulására vezetett. Minthogy éjjeli szolgálatra is fölhasználták őket, a felsőbb osztályokban ezekben a napokban alig lehetett előadást tartani s az iskolában nem lehetett komoly munkát végezni. 1
