Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1915
Tartalomjegyzék
86 A tanulók mezőgazdasági munkássága. e nemtelen indulatokat ellensúlyozták a legnemesebb emberi érzések. S mert bennök meglátták a rútat és erkölcstelent, ezek, az első pillanatra hibáztatható érzelmek, a tisztességes becsiiletérzésnek, az igazságszeretetnek s a humanizmus igaz érzésének lettek forrásaivá. A háborúval kapcsolatban mélyült növendékeink vallásosságai a családi összetartozás érzése, a család és a magyar föld féltése bensőbb imára ösztökélte növendékeinket, kik az előírt időn kívül is, előadások előtt, be-betértek pár percre intézetünk templomába, hogy imádkozzanak hozzátartozóikért, fegyvereink győzelméért s áldást, békét kérjenek az Istentől erre a földre s népére, melyet a háború folytán szívökhöz sokkal közelebb éreznek, mint azelőtt. A háború befolyással volt gyermekeink játékára is. A háború folyamán a képzelet új elemekhez jutott, s ezek bővítették, módosították gyermekeink játékait. A régi katonásdi játékokba több változatosságot és szervezettséget, egyben nagyobb tüzet és több verekedést vittek bele. Az egri vár dombjai, a sánc, az érsekkert bagolyvára alkalmas területeknek kínálkoztak a várharcok utánzására, melyeknek a szervezkedés és térképrajzolás kedvező eredményei, másrészről azonban bizonyos fokú eldurvulás, ruha- és cipőszaggatás szomorú következményei. De van a háborúnak már most biztosan megállapítható sajnálatos hatása is. Tanulóink közül többen, kik az iskolapadokból öltöztek fegyverbe s innen a lelkifinomságot, a szerénységet, a tekintélytiszteletet, a fegyelem iránt való érzéket s a munkaszeretetei vitték magukkal, a katonai szolgálatból, jobbára vizsgálatok végett, visszatérvén intézetünkbe, bizonyos eldurvulásnak, hetykeségnek, szabadosságnak s a komoly szellemi munkától elszokásuak félre nem ismert jeleit mutatták. Sajnos, erről tán maguk sem tehetnek. De a rossz példa ragadós. A nagyobb tanulók ugyanis, látva, hogy katonáskodó társaik az iskola fegyelmi szabályaitól meg nem engedett szabadságot mernek élvezni, ez után áhítoznak és, ha a figyelő s fegyelmező tekintetet ki tudták kerülni, az iskolai rendszabályokon, ha nem is nagyobb dolgokban, könnyen túltették magukat. A tanulókat a mezőgazdasági munkásságra, a mezei s kerti munkálatokban segítésre mindkét háborús év vége felé hathatós szavakkal serkentette az igazgató. A legtöbben, szám szerint 54-en, otthon, a családi vagyon művelésében segédkeztek vagy épen pótolták a had- bavouúlt apát s testvért; de voltak olyanok is, akik, mint cséplési felügyelők, ellenőrök, uradalmakba szegődtek el. A tanév folyamán az ajánlott mezőgazdasági vagy kerti munkásságra kísérletet nem tettünk. Egyrészt, mert e tekintetben szerencsés helyi viszonyaink között erre szükség nem volt, hisz a lakosság csak úgy töri magát a konyhakerti művelésre alkalmas bérföldek megszerzésében úgy annyira, hogy min-