Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1915

Tartalomjegyzék

7 gezni azon törekvéseket, melyek kiszakítják a múlt humuszából s ide­gen talajba akarják ültetni az irodalom fáját. Mert azok közül való volt Madarász is, kik még a régi nagyok hagyományain nevelődtek, kik még tisztelettel állják körül a nagy múlt örök mécseseit. S bár látó szemmel vizsgálják újabb szépirodalmunk forrongásait, e forron­gásból kikerült kristályok közül csak azokat ismerik el valódiaknak, amelyek reagálnak a múltból előtörő sugarakra. Ezért foglalkozott ma is élő jeleseink közül legszívesebben azokkal, akik bár sokak sze­mében konzervatívok, de munkásságukat erős szálak fűzik a nemzeti irodalom nagy hagyományaihoz. S bár teljes megértéssel fejtegeti az irodalmi fejlődés jogosultságát, gátat igyekszik vetni minden oly törek­vésnek, mely hamis világításban mutatja be a magyarság lelkét. Nem hiába nevelte és gyakorolta írói stílusát ismeretterjesztő előadásain­kon: az a könnyedség, folyamatosság legfőbb jellemzője stílusának ezekben is, mely szóbeli előadásait oly vonzóvá tette. Mélyreható logika mellett a világos érthetőség, nem cifrálkodó szóhimzés, de nemes választékosság: oly kiváló tulajdonságai műveinek, hogy a szakembe­reken kívül a nagy közönség is élvezettel olvashatja. Főkép e dol­gozatai szerezték meg számára széles körben az irodalom és irodalom- történet munkásainak becsülését, akik nagy érdeklődéssel és nagy várakozással tekintettek ez irányú munkásságának folytatása elé. De mikor már igy megalapozta jó hírnevét, kijelölte munkál­kodása irányát, s mikor a lehiggadt élet is elég biztosítékot nyújtott e munkásság folytatására: megszűnt dolgozni az ész, megszűnt dobogni a szív s kiesett kezéből az írótoll. Ez az ő életének tragikuma. Sírján a koszorú már tihervadt ugyan, de a testvéri szeretet s a megbecsülő baráti érzés, mely a koszorúkat sírjára helyezte, nem halványul el soha. Tordai Ányos dr.

Next

/
Thumbnails
Contents