Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913
Tartalomjegyzék
82 12-én hivatkozik a felsőbb hatóságok tiltó rendeletére. Erre az igazgató felterjeszti a társulat helyzetét. 161 tagja van; a felavatási ünnepségen az egész város népe, sőt a vidékről is sokan résztvettek. Ä társulatnak van zászlója, amely Bécsben készült 564 frt 37 kcrért. Van díszes albuma, keresztje, bélyegzője, katalógusa. A püspök bőkezűségéből a legtágasabb termet, ahol hajdan a parvisták tanultak, a társulat kápolnájává alakították. Ott állították föl középen a Sarlósboldogasszony oltárát. Mindent önkéntes adományokból létesítettek, az ifjakat nem terhelik költségekkel. Ha mindezek ellenére betiltják a társulatot, az egész város népét megbotránkoztatják és csak az ifjúság erkölcsi romlását idézik elő.1) Hiábavaló volt az igazgatóság küzdelme, a titkos, forradalmi szövetkezések korában a kormányok a társulati elnevezéstől is rettegtek. A Mária-társulat halálra volt ítélve.2) Pászty leveleiből megtudjuk a társulat sorsát. Az ifjak visszaadták jelvényeiket. A díszes zászlót a templomban őrzik. Havonkint kétszer hozzák elő, mikor az élő és holt tagokért van mise. A főpapok semmitsem tettek ez ügyben a királynál, de most már az egész ország felszólal az ifjúság vallásosabb nevelése érdekében.3) Az igazgató és a tanári kar tiszte volt az ifjúság fegyelmezése. Az iskolai évben a tanulóknak hosszabb szünetet komolyabb ok nélkül nem adnak. 1791-ben az igazgató báró Szentirmayné levelére ezt feleli: »Hogy a brúdert iskola napok alatt annyi rekreatióra elbocsássam, hatalmamban teljességgel nem áll s azonkívül is tudva vagyon, hogy a hosszas farsangi mulatságok néki a tanulásban nem kevés hátramaradást okoztanak legyen.«4) 1793-ban a főigazgató az egri líceumi prodirektortól vett értesülés alapján az egri igazgatót megrójja, hogy vizsgák előtt szüneteket osztogat és a levizsgázottakat húsvét előtt az előadások látogatásától felmenti.5) A megrovással szemben az igazgató védekezik. Fájdalommal vette a megrovást egyrészt azért, mert sehol pontosabban meg nem tartják a Ratiót, mint Egerben. Elég ennek bizonyságára hivatkoznia épen a főigazgatónak 1788. június 21., 1790. febr. 27. kel. 630. számú és 1792. szept. 16. kel. 1009. számú elismerő nyilatkozataira. Fájdalommal veszi a megrovást másrészt azért, mert épen a klérusban akadt olyan ember, aki őt a főigazgatóságnál hamisan bevádolni nem átallotta. Hogy a vád milyen távol van az igazságtól, azt mind a tanári kar, mind az ijfúság eléggé tudja. A tanárok nemcsak az elő>) Litt. Off. 1795/96. nr. 24. 2) 1796. aug. 23. nr. 18240. htt. r. 3) Egri ciszt. konv. ltár. Pászty 1797. január 3. kel. lev. Schumannhoz. 4) Litt. Off. 1790/91. nr. 40. után a levél kópiája. 5) Egri főgimn. ltár. Török 1793. március 19. nr. 391. leirata.
