Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913
Tartalomjegyzék
34 II. József atyailag óhajtván gondoskodni az ifjúság helyes neveléséről és tanításáról, Zűri Fülöp pilis-pásztói apátnak, a ciszterci rendnek és az egri nagy gimnáziumban tanító ciszterci rendtagoknak javára a következőket adományozza: A püspöki városban a jezsuiták egykori kollégiumát néhány ingósággal, a kollégium szomszédságában fekvő gimnáziumi épületet, amelyben öt terem van, — az iskola fenntartására adományozott Foglár-házat, amelynek udvarán a jezsuiták gimnáziuma felépült. A külvárosban a majorkertet kaszálóval, háromszobás épületével, amelyek együtt 14 ezer négyszögölet tesznek ki és fallal vannak körülvéve. A cisztercieket illetik még a jezsuiták 300 kapás szőllői; ezek a káptalan urasága alá tartozó Nagy-Megyer hegyen a Nagy Szőllő, Handler és Wagner nevezetűek, a püspöki földesúri hatóság alatt álló Alsó- Czegléden az Egyedjáró, Zsindelyes és Donát nevezetűek. Az egri kollégium könyvtárából majd azon könyveket kapják meg, amelyeket az összes volt jezsuita könyvtárak összeírása után az egri gimnázium részére kijelölnek. Az egri kollégium pincéjéből 300 akó bort és apróbb fennmaradt ingóságokat kapnak. Nekik ajándékozza Borgias Sz. Ferenc templomát teljes felszerelésével a szokásos inventárium szerint, továbbá a Telekessytől alapított gyógyszertárat, de a gyógyszertár kapitálisát, 4500 irtot a tanulmányi alap pénztárából fogják kifizetni és letétbe helyezni. A pilis-pásztói apátságok összes birtokai az egri elüljáró kormányzata alá tartoznak és jövedelmeik kizárólag az egri konventre fordítandók. Borgias Sz. Ferenc templomát oly kötelezettséggel kapják meg, hogy azt örök időkre kötelesek jókarban tartani, szükségleteit a gyógyszertár évi jövedelmeiből fedezik és az istentiszteletet szokásos módon és ugyanazon buzgósággal végezik, mint azelőtt a jezsuiták. A gimnáziumot a kettős apátság javaiból kötelesek ellátni öt tanárral és egy hitszónokkal, akik az új tanterv előírása szerint tartoznak tanítani. Mivel a tanulmányi alap az igazgatónak évi 200 frtot rendel, ezt megkapják mindazon igazgatók, akik a ciszterci rendtagok sorából kerülnek az intézet élére. Miként a tanítás, úgy az épületek fenntartása, tatarozása is a rend terhét képezi; a tanulmányi alaphoz segítségért nem folyamodhatnak. Az apátságok birtokait, épületeit a püspök és a helytartótanács engedélye nélkül nem adhatják el, sem el nem cserélhetik. Végül a majorkertre nézve az alapítólevél megjegyzi, hogy ezt az egri gimnázium részére adományozták, de a kert jövedelme, haszna a rendét illeti azon költségek címén, amelyekét a kert fenntartására fordítanak. A gimnáziumi ifjúság azonban a szokásos rekreációk alkalmával ezen kertből semmiféle szín alatt sem tiltható és zárható ki.1) ‘) Az egri gimnázium királyi alapítólevelét lásd Pásztói apátság, III. 420—
