Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913
Tartalomjegyzék
295 IV. Vitkovics-önképzökör. A Vitkovics-önképzökör az igazgatóság engedélyével a jelen tanévben is — ezúttal ötvennegyedszer — megalakult. Alakuló gyűlését 1913. szeptember hó 21-én tartotta. A vezető tanár, Madarász Flóris dr., megnyitó beszédében Eötvös József báró nemes alakját állította az ifjúság elé, születésének százados évfordulója alkalmából. Elmondotta, hogy annak az eszméket termelő magyar észnek, annak a sokat és mélyen érző magyar szívnek, amelyet a nemzetünk sorsát intéző Gondviselés Eötvös törékeny testébe zárva száz évvel ezelőtt ajándékozott nekünk, ma is érezzük még éltető hatását. Ma is tanulnak tőle azok, akiknek megadatott, hogy ennek az országnak sorsát intézzék s a magyar kultúra munkásai egyre azokon az alapokon építenek tovább, amelyeket ő rakott. Kívánsága tehát, amelyet igy fejezett ki: „Eszméim győzedelme legyen emlékjelem“ fényesen beteljesült. Aki annyira él holta után is, mint ő, az nem szorul rá, hogy az utókor kegyelete, mintegy pótlóan, ünnepelve rójja le iránta a hálás elismerés adóját. Mi magunk szorulunk rá, hogy emlékét felidézve, nagy gondolatokban és nemes érzelmekben gyarapodjunk. „Dicső látvány olyan férfiú, ki egy magas célért áldozza fel életét“, mondja Eötvös, Körösi Csorna Sándorról szólván. Ebből a távolságból, ma, teljes igazsággal mondjuk el róla is ugyanezt. Hazája javáért vitte harcba istenadta fényes képességeit s hozta áldozatul minden testi-lelki erejét. Túlfeszített munkássága döntötte sírjába. Mi egyebet mondjunk el, hogy fényt vessünk reá? A politikus, az államférfiú, a publicista, a szónok és költő működése nyitott könyv minden művelt magyar ember előtt. írásai, amelyekben nagy szíve nyilatkozik meg lángelméjén át, közkézen forognak. Szobor őrzi emlékét, áldásos tevékenységét avatott tollak méltatták. Mikor azonban e nevezetes évforduló alkalmából emlékünkbe idézzük, elsősorban mint a teljes önzetlenséggel, csodás kitartással végzett hazafias munka bajnoka lebegjen szemeink előtt. Mert erre van legnagyobb szükségünk, ezt kell tőle megtanulnunk, ha azt akarjuk, hogy életünk ne legyen újból „fajulva tengés.“ — A megnyitó beszéd után tisztikarát választotta meg a kör. Alelnök lett Szabó Jilek Jenő VIII. o. t.; főjegyző Pásztor Mihály VIII. o. t.; titkár Keitmann István VIII. o. t.; pénztáros Tóth László VIII.
