Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913

Tartalomjegyzék

25 függetlenítésére vezet. Ezért 1778. április 17-én feltárja mindazt, amit lelke belsejében érzett. Mennyit tett eddig a kettős magyar apátságért, reverzálist adott ki az egri gimnázium biztosítására és most elismerés helyett büntetni akarják. A rendtagokat kiveszik apáti joghatósága alól, mert szabadon nem rendelkezhetik velők. Tanárokról gondoskodik, ezen célból több magyar egyént vett föl a rendbe. Ha hibák vannak Eger­ben, annak jórészt Beitler az oka. Erről hallgatni akart, de most már szólnia kell. Királyi elüljárónak képzeli magát, önállóan intézkedik, az apáti jogokat sérti, elöljárósága alatt a szerzetesi fegyelem megbomlott. Hogyan bízhatná rá a kettős apátság javait, mikor nála rosszabb gazda nincs. Uj elüljárót kell Egerbe kineveznie, ezt parancsolja lelkiismerete, ezt követeli a rend becsülete és az istentisztelet. Kéri mindezek alap­ján, hogy az egriek fölött és a birtokok kormányzatában apáti jogható­sága sértetlenül megmaradjon.1) Ugyanekkor Zűri apát a főigazgató beleegyezésével (cointelligentia) Plachy Cirillt tette meg egri elüljárónak, Beitler Metódot pedig We- lehrádra rendelte noviciusmesternek. Innen kezdődött Beitler tragédiája. Nem fogadta el apátja intézkedését. Egerből éjjel valósággal úgy lopta ki magát rendtársai közül, mert, — mint később panaszolta, — itt rabság várt volna reá. Ügyével egyenesen a királynéhoz fordult. Üldöztetésről panaszkodik, a- miért a királyi óhaj előtt meghódolt. Ártatlanságát írott bizonyítékokkal támogatja. Heves- és Külső-Szolnok vármegye hatósága, a pásztói plé­bános és a pásztói lakosok dicsérik példás életét, papi buzgóságát. Hegyi igazgató, a kollégium lakója, csak jót tud mondani róla. A felsőbb ha­tóságok mellette vannak. Ügye mégis rosszra fordult. Eszterházy Károly püspök Valter volt jezsuita rektor jelentése alapján úgy informálja a helytartótanácsot, hogy Beitler gyönge ember volt,' elüljárósága idején semmi tekintélye nem volt a rendtagok előtt. Ezek után Beitler a renden kívül keresett bol­dogulást. Az egri rendtagok zokon vették Beitler vádaskodásait. Egész elabo- rátumot dolgoznak ki saját védelmükre Beitler ellen. Beismerik, hogy későn feküdtek le, későn keltek föl, a házban nem volt szilencium, en­gedély nélkül jártak ki és be. De mentségükre felhozzák, hogy csak ketten-hárman laktak ekkor a házban, tőlük pontos napirendet nem kö­vetelhettek. És épen Beitler járt elül rossz példával. Napokon át távol volt Egerből: igazában azt sem tudták, mikor volt itthon. Akárhányszor a patikában külön étkezett, a házi dolgokat idegenekre bízta. A napi­rendet megnehezítette az is, hogy a közös asztalnál kosztosok (con- victores) étkeztek és a házban egyházmegyei paptanárok laktak világi ') A főigazgató és az apát között a tárgyalások részletes lefolyását és az ezekre vonatkozó okleveleket lásd Pásztói apátság. II, 407—454.1. és III. 350—416.1,

Next

/
Thumbnails
Contents