Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1913

Tartalomjegyzék

235 1884 júniusában elkészítették »Az egri főgimnázium szegénysorsú tanulóit segélyező könyvtár szabályzatát.« Célja volt a drágább segéd­könyvek kölcsönadásával a valóban szegény, de jó tanulóknak tanulá­sát megkönnyebbíteni, illetőleg lehetővé tenni. Megállapították a könyv­tár jövedelemforrásait, a könyvtár vagyonának kezelését. A könyvekre vonatkozólag határozatba ment, hogy a segélyző könyvtár könyvei és taneszközei jegyzékbe véve az ifjúsági 'könyvtárban elkülönített szek­rényben kezeltetnek. A könyvtáros minden könyvet számozva, megbé­lyegezve és tartósan bekötve ad ki használatra. Minden könyvbe négy­szögű, néhány cm. hosszú nyomtatványt ragasztanak, hogy a köny­vet tisztán, épségben őrizzék meg, a megrongált vagy elveszett köny­vért pénzbeli kárpótlást kötelesek fizetni. A tankönyvekért az iskolaév bezárta előtt kötelesek a tanulók kérvényt benyújtani és a kérvények fölött a tanári kar határoz. Az átvett könyvekről minden segélyezett tanuló térítvényt ad.1) Minthogy a szegény tanulók által mindjobban felkeresett segélyző- könyvtárt a régi pénzalapból jókarban tartani és gyarapítani nem lehe­tett, azért 1898-ban Saád Henrik tanár az ifjúság körében külön se­gélyző egyletet alapított ezen célra. »A szegény tanulókat iskolai köny­vekkel segélyző egyesületnek« alapszabályait a miniszter 1899. május 12. kelt, 24301. sz. rendeletével helybenhagyta.-) Az első évben az egyesületbe 133 tanuló iratkozott be. A tagsági díj évii 2 korona. Az egye­sületnek elnöke az intézet egyik tanára. A tanulók közül minden osztály­ban van kél bizottsági tag, akik megválasztják az egyesület titkárát, jegy­zőjét és pénztárosát.3) Az 1912/13-iki tanév végén az egyesületnek volt 2454 tankönyve és 3318 kor. 44 fillér tőkéje. Tagjainak száma 278 volt. 175 tanulót látott el egészben vagy részben tan- és segédkönyvekké, 82 tanulót rajzlapokkal éz rajzeszközökkel. A használatra kiadott könyvek száma 1384, összesen 3112 kor. 30 fillér értékben.4) Természettani szertár. A természettani szertár megalapí­tója Villax Ferdinánd zirczi apát volt, aki az 1852/53-iki tanévben a legszükségesebb gépekre és eszközökre több, mint ezer pengő frtot ál­dozott.3) Majd Rezutsek Antal egri igazgató a szertár felszerelésére 400 pengő frtot adományozott.6) A szertár első őre Farkas Gergely volt. A szertár kezelését 1857- ben Horváth Zsigmond vette át. Igazi múzeumi őrségre hivatott férfiú volt, aki maga lelkesedett tanulmányaiért, másokban meg érdeklődést >) Napló II. 277. I. 2) Jkönyv 1899. febr. 23. okt. 28. 3) Ért. 1898/99. 72. 1. 4) Ért. 1912/13. 46—47. 1. 5) Ért. 1852/53. — Litt. Encyclicae 141. és 143. sz. 8) Korjegyzetek. 24. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents