Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912

Tartalomjegyzék

IB Ezen a pénzen egy jól jövedelmező virágkereskedést nyit és míg Juri- sics a börtönben van, mindig adósának érzi magát. Első találkozásuk­kor főgondja, hogy tartozását lerójja. Ezzel ellentétben a dráma a lány önzetlen szerelmét a maga egész nemességében juttatja kifejezésre. Egyébként az összes jellemek a modern társadalmat híven megfigyelő lélekrajzolóra vallanak. E tekintetben alig akad ma versenytársa Her- czegnek. E tulajdonsága teszi őt igazán Csiky Gergely utódává. Csiky is saját kora társadalmának élesszemíi megfigyelője, aki épen meg­figyeléseiből megállapított tételeit: a társadalom egyes osztálya­inak betegség»-it akarja bebizonyítani. Annyira hozzátapadt saj­át korának viszonyaihoz, hogy igazán csak kortársai érthették meg, reánk nézve művei avultabbak, mint akár Szigligeti, vagy Szigeti egyik-másik alkotása. Herczeg modern írói egyénisége épen abban tűnik ki, hogy korszerűsége mellett az általános emberi vonások kidomborí­tásában nagyobb. Legfőbb fogyatkozása — különösen a színi hatást illetőleg — hogy személyei többet beszélnek, mint cselekszenek. Az erősebb eszközökkel dolgozó külföldi drámaírók hozzászoktatták a kö­zönséget a megrázó s szinte az idegrendszert megkínzó drámai akció­hoz. Gondoljunk csak a Bernstein és Bataille-féle drámák nagy jele­neteire, a hatásvadászatuak szinte végletes túlzásaira! Herczeg jó ízlését dicséri, hogy szelídebb eszközökkel akar hatni, nem aknázza ki a kínálkozó helyzeteket. Pedig épen ebben a darabjában is volna rá alkalma, nem is egyszer. Komoly társadalmi drámái mellett vannak Herczegnek vígjátékai is, és ezek az igazi lüktető drámai életet, az ellentétes érdekek össze­ütközését és küzdelmét illetőleg még figyelemreméltóbbak, még gya­korlottabb kézre vallók, mint az eddig tárgya’tak. Ilyen először is a Kéz kezet mos című szatirikus vígjátéka. Tárgya a protekció jegyében boldogulni akarók nevetséges küzdelmeinek, tülekedéseinek, furfangos cselszövényeinek világából való. Középpontjában van a nagybefolyású „informátor“, Zentay, udvari tanácsos. Főfoglalkozása, hogy mindent „kijár“ amit az emberek a kormánytól akarnak, legyen az vasúti kon­cesszió, szubvenció, hivatal, patika, szállítás vagy bármi egyéb, sőt még az is bizalommal keresi fel, akinek pőre van a Kúrián. Jól jöve­delmező foglalkozását a közügy szolgálatának nevezi és azt hirdeti, hogy „a protekció a modern Magyarország rákfenéje.“ A kormány egy új állást szervez, a csillagászati biztosságot és egyik pályázó a másik után jelentkezik Zentaynál. Van, akinek nincs egyéb képesítése, mint hogy igen jól táncolja a bosztont és fényes bált tud rendezni, ha esetleg csillagászati kongresszus lesz Budapesten, — azonban komo­lyan kell venni, meit protektora Borhidy báró. Ez ugyanis a Szent László bazilika építő-bizottságának elnöke és mivel „kéz kezet mos“, kész a nagy munkálatot Kabóczay műépítésznek, Zentay reménybeli

Next

/
Thumbnails
Contents