Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
IB Ezen a pénzen egy jól jövedelmező virágkereskedést nyit és míg Juri- sics a börtönben van, mindig adósának érzi magát. Első találkozásukkor főgondja, hogy tartozását lerójja. Ezzel ellentétben a dráma a lány önzetlen szerelmét a maga egész nemességében juttatja kifejezésre. Egyébként az összes jellemek a modern társadalmat híven megfigyelő lélekrajzolóra vallanak. E tekintetben alig akad ma versenytársa Her- czegnek. E tulajdonsága teszi őt igazán Csiky Gergely utódává. Csiky is saját kora társadalmának élesszemíi megfigyelője, aki épen megfigyeléseiből megállapított tételeit: a társadalom egyes osztályainak betegség»-it akarja bebizonyítani. Annyira hozzátapadt saját korának viszonyaihoz, hogy igazán csak kortársai érthették meg, reánk nézve művei avultabbak, mint akár Szigligeti, vagy Szigeti egyik-másik alkotása. Herczeg modern írói egyénisége épen abban tűnik ki, hogy korszerűsége mellett az általános emberi vonások kidomborításában nagyobb. Legfőbb fogyatkozása — különösen a színi hatást illetőleg — hogy személyei többet beszélnek, mint cselekszenek. Az erősebb eszközökkel dolgozó külföldi drámaírók hozzászoktatták a közönséget a megrázó s szinte az idegrendszert megkínzó drámai akcióhoz. Gondoljunk csak a Bernstein és Bataille-féle drámák nagy jeleneteire, a hatásvadászatuak szinte végletes túlzásaira! Herczeg jó ízlését dicséri, hogy szelídebb eszközökkel akar hatni, nem aknázza ki a kínálkozó helyzeteket. Pedig épen ebben a darabjában is volna rá alkalma, nem is egyszer. Komoly társadalmi drámái mellett vannak Herczegnek vígjátékai is, és ezek az igazi lüktető drámai életet, az ellentétes érdekek összeütközését és küzdelmét illetőleg még figyelemreméltóbbak, még gyakorlottabb kézre vallók, mint az eddig tárgya’tak. Ilyen először is a Kéz kezet mos című szatirikus vígjátéka. Tárgya a protekció jegyében boldogulni akarók nevetséges küzdelmeinek, tülekedéseinek, furfangos cselszövényeinek világából való. Középpontjában van a nagybefolyású „informátor“, Zentay, udvari tanácsos. Főfoglalkozása, hogy mindent „kijár“ amit az emberek a kormánytól akarnak, legyen az vasúti koncesszió, szubvenció, hivatal, patika, szállítás vagy bármi egyéb, sőt még az is bizalommal keresi fel, akinek pőre van a Kúrián. Jól jövedelmező foglalkozását a közügy szolgálatának nevezi és azt hirdeti, hogy „a protekció a modern Magyarország rákfenéje.“ A kormány egy új állást szervez, a csillagászati biztosságot és egyik pályázó a másik után jelentkezik Zentaynál. Van, akinek nincs egyéb képesítése, mint hogy igen jól táncolja a bosztont és fényes bált tud rendezni, ha esetleg csillagászati kongresszus lesz Budapesten, — azonban komolyan kell venni, meit protektora Borhidy báró. Ez ugyanis a Szent László bazilika építő-bizottságának elnöke és mivel „kéz kezet mos“, kész a nagy munkálatot Kabóczay műépítésznek, Zentay reménybeli
