Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1911
Tartalomjegyzék
107 ezt a ritka kedves ünnepét ez iránta való meleg érdeklődését bizonyító ténykedésével felejthetetlenné tette úgy a kitüntetett férfiú, mint a tanári testület, a tanuló ifjúság és a jelenvolt közönség előtt, nemes példát mutatván arra, hogyan kell a tisztes, becsületes, lelkiismeretes kötelességteljesítést mindenkinél, személyválogatás nélkül, egyformán figyelemre méltatni és értéke szerint megbecsülni. Itt jegyezzük fel intézetünk ez évi történetének egyik legkiemelkedőbb, kiváló ünnepszámba menő eseményét, a „Hunyadiak“ történeti zenés színmű előadását. Azóta t. i., hogy intézetünk volt jeles énektanára, Küzdi Aurél, az iskolai drámát új formába öltöztette (1903/4.), tanuló-ifjuságunk meg-megjelenik a nagyközönség előtt, hogy ének- és szóbeli előadó ügyességét a színpadon is bemutassa. Az előző években színre került drámai alkotások, melyek az ország nem egy intézetében arattak már sikert, egyen kívül eddig is a tanári testület egyik-másik tagjának tollából valók voltak; az idei előadás azonban különbözik tőlük annyibau, hogy nemcsak szövege, hanem gazdag zenéje is egészen eredeti munka volt. Április hó 20-án és 21-én adta elő az ifjúság a Hunyadiak című három képből álló történeti zenés színjátékot, melyet Kovács Pius dr. tanár írt. zenéjét pedig intézetünk énektanára, Kalovits Alajos dr., szerzetté. Az „Eger“ c. lap kritikusa úgy pedagógiai, mint irodalmi szempontból teljes elismerésre méltó alkotásnak mondja és a következőképen isméi teti: „A Hunyadiak nem történelmi tragédia, hanem csak színjáték; nem három felvonásból, hanem három képből áll. És mégis teljes drámai erővel hat, mert minden képben, minden jelenetben élet, elevenség lüktet; emellett a jelenetek kaleidoszkopszerű változásaiban a legkomolyabb benső összefüggést találjuk és a legalaposabb történelmi hitelességet. A hitelesség, a történeti hűség azonban nem a külsőségekben, például a dátumoknak hajszálnyi pontosságában nyilvánul, hanem a jellemek találó rajzában, a korfestésben. És ehhez az értékes irodalmi alkotáshoz simul, helyesebben vele egy forrásból fakad, egy cél felé törekszik a zene, mely nemcsak a darab hangulatát kiséri, hanem azt minden jelenetnél ki is fejezi. A zenei rész, különösen annak hangszerelése oly óriási munka, hogy sokkal tágabb körű érvényesülést is megérdemelne. Az első kép Nándorfehérvárra visz. 1456. nov. 9. fontos dátum nemcsak a Hunyadiakra, hanem Magyarországra nézve is, mert a nemzeti erő ekkor csap le a nemzet ellenségére. Cilley elvérzik a Hunyadiház barátainak fegyverétől és V. László — kénytelen lévén beismerni nagybátyja áruló voltát, de meg Isten űjját is látván az ő elestében — megesküszik, hogy ezért senkinek sem lesz bántódása. Az első kép harcias hangulatát fejezi ki a zsoldosok megnyitó dala. E hatalmas karéneknél nem kisebb hatású az apródok kedves éneke Mátyás
