Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
47 „úr“; ha nem, az se nagy baj, mert legalább járt „egy-két gimnáziumot, ahol mégis csak többet tanul, mint az elemi iskolában, s lesz belőle intelligens iparos.“ Ebben a vélekedésben óriási s csak a különböző rendeltetésű iskolák nem ismerésével magyarázható tévedés rejlik. Ha a tehetősebb szülő eleve és komolyan ipari vagy kereskedői pályára szánta gyermekét, akkor ne terhelje a latin nyelv tanulásával a gimnáziumban, mely tagozatlanságával alsóbb fokon az életre szükséges ismereteket úgy sem nyújtja, hanem adja az ezen pályákra egyenesen előkészítő s a tudásnak, habár szőkébb körű, de mégis egész komplexumát nyújtó polgári iskolába. A szegényebb szülő meg, ha azt látja, va'gy ha azt hallja a tanítótól — s az elemi iskola négy esztendeje alatt erről minden szülő meggyőződhetik —, hogy a fiából tanult ember úgy sem lesz, s ha a gyerek még kicsi is, gyenge is a mesterségre, a tanköteles kor betöltéséhez szükséges két esztendőre ne adja a középiskolába, melynek két alsó osztálya a felsőbbek számára tanít, nem pedig az életre nevel, hanem hagyja az elemiben, melynek két felső osztályát, az V-iket és VI-ikat, egyenesen a kisebb iparosok és a föld népének kiművelésére tervezte a halhatatlan emlékű Eötvös József báró. Sokat lehetne még írni a szülőknek s a szülőkről az iskolával kapcsolatban, amint hogy erről sokan és sokszor írtak is már. Nekem ez épen nem volt célom, s hogy egy kis részben erre is ügyet vetettem, megmagyarázza az inkább érintett, mint kifejtett eszméknek szoros kapcsolata a tulajdonképeni s részletesen tárgyalt tétellel. * * * Végezetül csak egy nagyon rövid megjegyzést óhajtok tenni. Mindazok, amiket a fentebbiekben előadtam, ha ily vonatkozásban és alkalmazásban újszerűek is, lényegökben és egyes részeikben közismert dolgok. Bírálatul az érdeklődők részéről kettőt várok. Lesznek, kik a mai túlnépes iskolai viszonyok között megvalósíthatatlannak mondják az ajánlott didaktikai és methodikai eljárást. Ezeknek csak azt válaszolom, hogy az idén az I. osztályba 28 helyről összeverődött, különböző s jórészt nagyon hiányos előképzettségű 78 tanuló közűi a jelentősen nagyobb résznél ez az eljárás egészen kielégítő eredményre vezetett. — Mások viszont talán csodálkozni fognak a nyújtott s nagyon is eleminek tetsző oktatáson s a magok részéről tiltakozni fognak a feltevés ellen, hogy a népiskola nem használja fel a modern didaktika és methodika ezen sikerre vezető elveit. Ezeknek meg az a válaszom, hogy én nem X vagy Y iskoláról beszéltem, hanem a saját tapasztalatomon kívül országszerte észlelt s közismert bajra kerestem orvoslást. Hogy ez, legalább kis részben, sikerült-e, nem tudhatom. De ha
