Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
32 Jelzők. Képzett melléknevek (fogtálán, buda/' stb.). A számnév mint jelző. Birtokos jelző, birtok, a birtokos ragok. (Tő, rag: kapáya, ap/a, t any ója stb.). Névmások. — Tárgy, tárgyrag. Az igének alanyi és tárgyas rago zása. Határozók, kérdések szerint megkülönböztetve. A határozói ragok és névutók szemléltetése (tő, rag; név, névutó) A mivel? mivé? kérdésre felelő határozók ragjaiban előálló hangváltozások. A határozók. Szóösszetétel. c) írás, fogalmazás. Szépírási gyakorlatok. Nyelvtani, főleg helyesírási feladatok. Magyarázott szöveg másolása, diktálás után s emlékezetből való íratás. Az olvasmány tartalmának kivonata, feltett kérdések szerint. A tanító által elmondott rövid és egyszerű meséknek, elbeszéléseknek, esetleg leveleknek íratása — Kéthetenkint felváltva egy-egy iskolai és házi dolgozat. Látni való, hogy mindennek tudása nemcsak elegendő a középiskola céljára, de tűlon-tűl sok; s ha ilyen előképzettségű tanulókat kapna a középiskola, akkor az első osztálynak a már áthozott tudásanyagnak csak ismétlése volna a dolga. A mi szempontunkból mindezt annyira soknak tartom, hogy, ha valahol, itt akár élhet is a tanitó az Utasítás adta szabadsággal, mely szerint a tanítás maximumát, mert ennek kell tartanom, a biztos, alapos tudás kedvéért a fentebb jelzett határokig megrövidítheti. S ha a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a középiskolának a folytatás természetes s ezért könnyű munkája helyett a kezdet nehézségeivel kell küszködnie, én azt hiszem, hogy az ok az elemi és középiskola nyelvtanításának módszerkülönbségében rejlik. Pedig az elemi iskola Utasításának elvei teljesen azonosok a gimnáziumok részére kiadott Utasításokéival. A magyar nyelvi oktatásnak ugyanis két feladata van. Az egyik receptív, a mások beszédének vagy írásának megértése; a másik produktiv, a saját beszédünk vagy írásunk megértetése, röviden a megértés és kifejezés, még pedig úgy az élőszó, mint az írás útján. E célok elérésére fel kell használnunk mindazon tényezőket, melyek együttvéve végső fokon a nyelvtudást eredményezik. Ezek, mint a nyelvtanítás ágai, a következők. 1. Szavak és kifejezések tanulása, végeredményben beszédtanulás. 2. A beszéd írott vagy nyomtatott jeleinek megismerése, elsajátítása és felismerése, végeredményben az olvasás s az írott beszéd megértése. 3. A beszédet szabatosan és híven kifejező írásjegyek helyes alkalmazása, végeredményben a helyesírás, 4. Az élöszóbeli és írott nyelv szerkezetének, törvényeinek, egész rendszerének ismerete, a tudatos nyelvismeret, vagyis a nyelvtan; s végül: 5. A gondolatnak vagy érzésnek bizonyos megállapított formákban
