Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1908
Tartalomjegyzék
91 Jusztiniánnak, az intézet egykori tanárának, lelke üdvéért. Ez utóbbi alkalmakon kívül ünnepélyes miséje volt a tanuló ifjúságnak a tanév megnyitásakor, Halottak napján, Szent Imre magyar kir. herceg ünnepén, az intézet kegyurának neve napján, karácsony, husvét és pünkösd napján, Szent Alajos ünnepén és a tanév bezárásakor. Ez ünnepélyes misék, melyek alatt az ifjúsági énekkar Küzdi Aurél vezetése alatt régi magyar énekekkel vegyest válogatott miserészeket, vagy egy-egy chorál-misét szokott előadni, kiváló alkalmakul szolgálnak arra is, hogy a tanuló ifjúságot szintúgy, mint a hívó közönséget a X. Pius pápa rendeletére eredeti tisztaságukba visszaállított gregorián dallamokkal is megismertessék s benne a szorosan vett egyházi énekművészet iránt való érdeklődést és fogékonyságot s egyben a vallásos buzgóságot ez úton is növeljék. Az ünnepi misét két alkalommal, Quinquagesima-vasárnap, mikor a szentségimádás az intézet templomában van, és Úrnap után való vasárnapon, mikor a körmenet innét indul, ősrégi szokás alapján a főkáptalan egyik tagja — ez idő szerint Demkó György dr., rektor-kanonok — végzi, s a kóruson a főszékesegyház ének- és zenekara szolgál. A tanuló ifjúság a tanári testület vezetése alatt jelen volt a keresztjáró és az úrnapi kör- meneteken, részt vett a nagyböjtöt megelőző három napi, valamint a nagypénteki és nagyszombati szentségimádásban s nagypénteken a szentsírok látogatását is testületileg végezte. X. Pius pápa ötven éves papi jubileumának, 0 Felsége neve napjának s hatvan éves uralkodói jubileumának, továbbá a bíboros érsek-főpásztor születése nyolcvanadik évfordulójának és neve napjának alkalmából a tanulók és tanáraik, a különféle testületekkel együtt, a főszékesegyházban voltak jelen az ünnepélyes szentmisén. Nagyheti szentgyakorlatait, , a tanári testülettel egyetemben, ápril 2—4. napjain tartotta az ifjúság s ekkor, valamint Mária neve ünnepének nyolcada alatt, Szent Imre herceg ünnepén, karácsonyra és Szent Alajos ünnepén gyónt és áldozott. A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Mária-kongre- gáció a bíboros érsek-főpásztornak, Párvy Sándor dr. szepesi püspöknek s az intézet kegyurának, a zirczi apátnak, védelme és a főkáptalan pártfogása alatt működött vallásos céljára: tagjainak az isteni félelemben való megszilárdítására. Gyűlésein imádság, ének, lelkiolvasmány, szavalat és szentbeszéd szolgált a tagok buzdítására, akik elé eszményképül a Bold. Szüzet állítottuk. Megismertettük velők a keresztény ifjú szívének erényeit, a szelídséget, alázatosságot, engedelmességet s figyelmeztettük őket a romlás, a bukás veszélyeire. A kongregáció tagjainak száma 76. — A kongregáció élén Kovács Pius tanár-elnök állott, tisztviselői pedig a következők voltak: ifj. elnök: Pataky István VIII, ifj. alelnökök: Petravich Andor VIII., Sümeghy István
