Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1908
Tartalomjegyzék
11 természetrajzát akarja megírni, szellemi szervezetüket akarja megfejteni és szétszedni, akárcsak egy óraművet. Tulajdonképen itt a materializmusnak és a belőle származó naturalizmusnak hatásával kell számolnunk. A naturalista regényíró bánik úgy az emberrel, mint Taine az írókkal. Zola szerint a kritika, ahogy Taine felfogja, és a regény, ahogy Balsac óta felfogják, tulajdonképen egyet jelent. A naturalista regényíró lenne a legjobb kritikus.1 „Az én módszerem — mondja Taine — az emberi, főkép a művészi alkotásokat úgy tekinti, mint tetteket, melyeknek jellemét meg kell határozni, okait keresni, semmi más. így értve, a tudomány nem ítél el, nem bocsát meg, hanem konstatál és magyaráz. Olyan az én tudományom, mint a botanika, amely egyenlő érdekkel tanulmányozza a narancsot vagy babért, a fenyőt vagy nyírfát. Nem is más, mint alkalmazott botanika.“ 1 2 Látnivaló, hogy mi rejlik e szavakban. Először is nem a pedáns elméletek, hanem egyáltalán minden eszthetikai alap jogosultságának tagadása. Valamint a természettudós szemében egyformán érdekes a varangy és a paradicsommadár, és nem tartja feladatának, hogy a szépség szempontjából megítélje őket, épen így kell gondolkodnia a kritikusnak is. Ezt az elvet azonban a gyakorlatban inkább a naturalista regényírók értékesítették. Taine nem tudta mindig kikerülni az ítéletmondást. Tanúlmánvai rávezették, hogy természetrajzi analógiája értéktelen szofizma, mert lehetetlen egyenlő érdeklődéssel foglalkozni íróval és íróval. Hiszen a természetrajz is állít fel bizonyos fokozatot, ha nem is a szépség, de a tökéletesség szempontjából. Az eszthetikai alap megtagadásával elválaszthatatlanúl együtt jár az erkölcsi alap megtagadása is. Ez sülyesztette legalacsonyabbra s ez tette igazán kétes értékűvé Taine után a kritikát. Ebben nyílvánúl meg legszembetűnőbben a naturalizmus romboló hatása, aminthogy ezen elvét Taine épen a naturalizmus atyjának, Balsacnak alapján fejtette ki. Mikor ugyanis hirdeti, hogy „az erkölcsi alapfogalmak csak üres képzetek, a jó és rossz fogalma csak agyrém, mely a tudomány előtt meg nem állhat“ akkor Balsacra támaszkodik, aki szerint az erény és bűn épen olyan termékei a természetnek, mint a bor és vitriol. A természettudományi kritika előtt a szellemvilágban is minden épen olyan egyenlő rangú adalék, mint a nagy természetben. Az embert épen olyan kevéssé lehet elítélni cselekedeteiért, mint a tigrist vagy krokodilt, ha természetének megfelelően cselekszik. Az ember minden testi-lelki sajátságaival tulajdonképen három tényező, három őserő terméke : a fajé, 1 Zola szerint az a regóuy, amely a mese kópezetót kelti fel, nem illik többé a naturalisták „hiteles jegyzőkönyveire.“ (Le romun experimental.) Szigetvári: Taine és a milieu elmélet. 1. m. 68. 1. 2 Taine szavai a Philosophie de l’art e. művében. Szigetvári i. m. 56. 1.
