Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1908
Tartalomjegyzék
97 férfi- és gyermekkar hanghatásainak meglepő szép érvényesülését“; a „Qui operatus est“ kezdetű faisi bordoniban „a szakembert is bámulatba ejtő kifogástalan recitálást és szövegdeklamációt“; az Offer- toriumnál a „Terra tremuit et quievit“ „szavakban rejlő ellentétes gondolatoknak az ének dinamikájában mesteri visszaadását“; a Sanctus- nál és a Benedictusnál „a tanulók imponáló biztossággal való éneklését“ ; az „Agnus Dei“-nél „az imitáló szólamok plasztikus kidomborítását“ emeli ki különös dicsérettel, s a vatikáni kiadás szerint előadott Gloria, továbbá az „Ave regina“ és „Salve regina“ kezdetű anti- phona szépségeinek ismertetése után e szavakkal fejezi be kiváló cikkét: „Midőn így végig mentem a programmon, lehetetlen megfeledkeznem arról a derék cisztercita tanárról, ki az egyházzenei előadásnak lelke, megteremtője volt. Küzdi Aurél neve messze túlterjed e város határán; ismerik őt komoly egyházzenei körökben, régen méltányolják buzgóságát és szakavatottságát a cecilianisták. Ha el tudjuk képzelni, mennyi és mily nagy fáradság árán lehet ily magas színvonalon álló előadást rendezni; ha elgondoljuk, mennyi minden dologgal el vannak foglalva a középiskolai tanulók, s azt látjuk, hogy mégis minő lelkesedéssel és ambícióval követik mesterök hívó szavát: akkor tudjuk csak a maga igazi értékében megbecsülni azt a munkát, melyet Küzdi Aurél végzett. Ahol a komoly irányú egyházi zenének ily művelői vannak, ott a Musica Sacra ügye biztosítva van.“ Többi rendes iskolai ünnepeink ketteje gyászünnep volt: október 11-én az aradi vértanúk, november 19-én Erzsébet királyasszonyunk emlékére; a harmadikat március 15-én tartottuk, amikor Eger város képviselőtestületének 1898. március 15-iki jubiláris, 1902. szeptember 21-én Kossuth Lajos születésének századik és 1903. szeptember 27-én II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kétszázadik évfordulója alkalmából tartott díszközgyűlésein alapított aranyjutalmak is, Alföldi Dávid dr. ügyvédnek a „Nemzeti dal“ két legjobb szavalója részére évenkint felajánlott egy-egy arany jutalmával együtt, kiosztattak ; a negyedik, április 17-én, az 1848. évi törvények szentesítésének emlékére volt, az ötödik, június 8-án, a koronázás évfordulójának megölésére. Az ünnepi beszédeket Kürti Menyhért dr. és Nagy Béni dr. tanárok tartották. Még egy iskolai ünnepünk volt ezeken kívül, május 13-án délután, ének- és zeneelőadással, Vajda Ödön zirczi apátúrnak, az intézet kegyurának tiszteletére, hivatalos látogatásának befejezése után. 12. A tanárok mellékfoglalkozása. A tanári testület egyes tagjai az intézeti tisztségek vitelén és a rendkívüli tárgyak tanításán kívül egyéb hasznos munkában is értékesítették tehetségöket. Első helyen kell itt említenünk az ismeretterjesztő szabad előadásokat, melyeket a tanári testület az 1889/90 óta gyakorlatban volt kamara7
