Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

II.

Szent Imre herceg élete.

i.

1907-ben ünnepelte hazánk Szent Imre herceg születésének kilenc- százados évfordulóját. Ez alkalomból mindnyájunk figyelme a korán elhunyt Arpádházi királyfi felé fordult. A magyar ifjúság méltóan rótta le háláját égi pártfogója iránt. Akadtak azonban ünneprontók is; némelyek ugyanis a nemzeti hagyományokat megvető, a vallásos kegyeletet sértő és a történelmi tudattal ellenkező hangon emlékeztek meg a „magyar ifjúság mintaképé“-röl.

Ezért, hogy a magyar ifjúságot a konkolyhintőktől megvédjük, az eredeti források nyomán és a történettudósok, főleg Pray György és Poncelet Albert kutatásainak kellő felhasználásával, törekszünk megrajzolni Szent Imre herceg valódi, igazi alakját.

Poncelet Albert bollandista 1894-ben adta ki az Acta Sanctorum- ban az Imre hercegre vonatkozó részt „Acta S. Emerici sive Henrid“ címen.1 E tudós jezsuita megjegyzi, hogy Imrének régi, XII. század elejéről ránk maradt életiratát valójában nem számíthatjuk az igazi történeti források közé, annak mindenben hitelt, nem adhatunk. Ez az adatokban is szegényes életirat csak vezérfonalul szolgálhat; azokat a mozaikszemeket kell összegyűjtenünk, melyeket a hazai és külföldi történeti emlékekben szétszórtan találunk.

Ez alapon szólunk előbb Imre gyermekkoráról, neveltetéséről, azután áttérünk azon intelmek ismertetésére, melyeket Szent István királyunk egyenesen fiához, Imre herceghez, intézett. Majd Imre hirtelen halálával, megdicsőítésével s tiszteletének vázolásával befejezzük a tulajdonképeni életrajzot. Végül Imre legendájának történetét, hitelét tárgyaljuk.

Szent Imre herceg magyar királyi családból származott. Atyja Szent István, első apostoli királyunk, — anyja pedig Henriknek, a

1 Ex Act. SS. Novembris tom II p. 477—491. Bruxellis. 1894.

2