Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
49 s ha a haszonban, a jövedelemben mindegyiket részelteti „hivatallya“ s érdeme szerint. A cselédnek ne csak munkáját nézze, hanem jóakaratát is vegye tekintetbe. Legyen elnéző, legyen béketürő a jóindulatú cseléd gyengesége s akaratlan hibája iránt, de ne tűrje meg házában a békebontókat, izgágákat, bujtogatókat s hűtlen sáfárokat. Nagy művészet a kereset s költés egyensúlyban tartása. Két harmonikus lelket kíván. Egyik a férj, másik a feleség; amannak kötelessége a tisztességes vagyonszerzés, emezé a megőrzés. „A természet törvénye azt hagyja, hogy aki léteit ad valakinek, megtartására valót is kell adni annak a léteinek. Nincsen semmi dicséretesebb, mint jószágot hagyni a gyermekeknek, és őket meg nem lehet fosztani az örökségtől. “ Ebben áll az „erkölcsös“ férfi s „erkölcsös“ asszony munkája. Az az asszony, aki így fogja fel élete hivatását, nem fog ráérni a „heverésre“ ; nem lesz ideje a „cifrálkodásra“ és a „kendőzésre“, de nem is lesz rá szüksége, mert a legnagyobb szépséget, az egészséges színt, járással, keléssel, munkával érheti el. Különben is nem a szépség ad bőséget a háznál, hanem a jó erkölcs. „Meg kell az asszonynak circálni a házat, valamint egy comendansnak a várat, mint egy királynénak meg kell dicsérni és jutalmaztatni azokot, kik megérdemlik és megbüntetni, kik el nem járnak hivatalokban“. Nem elégszik meg e munka a gazdálkodás általános elveinek hirdetésével, hanem gyakorlati tanácsokkal is szolgál. Angyelika egy 1000 tallér jövedelmű család költségvetését mutatja be. Apróra elsorolja, hogy mennyit kell belőle szükségesekre fordítani s mennyi juthat belőle szórakozásra; a feleslegest pedig félreteszi betegség vagy gyermekének házassága esetére. A takarékosság még nem fösvénység, de biztos szer az adósság ellen. Bevételeit és kiadásait mindig tartsa egyensúlyban, hogy adósságba ne keveredjék, mert „jobb az Isten keze között lenni, mint az emberek keze között.“ Az „árúnak és vételnek rendi“, az adás-vevés, alku, drágaság, olcsóság s a háztartásnak soksok csínja-bínja mind magyarázatot talál e könyvben. S ha a háziasszonynak még ezeken felül is marad ideje, ott a guzsaly, vegye elő. Penelope nem azért szőtte a vásznat, mintha arra szüksége lett volna, hanem hogy elűzze a henyélést, a „vétek anyját“.1 Augusztus császár csak olyan köntöst viselt, melyet a felesége készített; Izabella spanyol királyné a maga kezével ékesítette a templomot; Mária portugall királyné kézimunkára oktatta leányait. Ezek „okos szüzek“ voltak, tudtak élni az idővel. Mert „az időnek olyan sebes járása vagyon, hogyha szinte a borotvának élén menne is el 1 E kifejezés Az ifjak kalauzdh&a is olvasható. 4
