Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906

Tartalomjegyzék

146

Székesfehérvár (67 km.-nyíre Budapesttől), a Velencei tó és a Sárrét között levő szőllős dombsorokkal övezett lapályon terűi el. Róbert Károlyig ez volt az ország fővárosa. Itt koronázták meg, itt is temették el a királyokat. A régi korban legnevezetesebb műemléke volt a bazilika, melyet azonban a törökök teljesen elpusztítottak. 1863-ban Henszelmann a mai püspöki palota udvarán s kertjében megtalálta a hatalmas bazilika alapjait s az itt eltemetett uralkodók kőkoporsóit.

Ma Székesfehérvár 30,000 lakossal bíró élénk forgalmú város. A magyar államvasutak s a déli vasút négy irányban közvetítik a forgalmat. Lakosai nagyobbrészt földmíveléssel foglalkoznak. Épületei közöl nevezetesebbek a püspöki palota, a törvénykezési palota, a székesegyház, a ciszterciek temploma, különösen pedig a székesegyház mellett levő díszes, gothikus szt. Anna-kápolna. Színháza egyike Magyarországon a legrégebbieknek. Terei közül érdemes a megtekintésre a Zichy-liget, különösen pedig a Vörösmarty-liget. Ennek közepén áll Vörösmartynak báró Vay Miklós által készíttetett kitűnő szobra.

Székesfehérvárról folytatjuk utunkat Siófok felé. Szabadbattyán s Polgárdi állomások után a vonat Lepsénybe ér. Lepsénynél már felcsillog a halmoktól övezett Balaton kék tükre. A vonat magas part mellett robog el, amelyen két bevágás van. Ezeken keresztül pillantjuk meg a Balatont. Nem az egész felületében, hanem szép vizének egyelőre csak egy-egy foltjában gyönyörködhetünk. Lepsényen alul a vonat útja hirtelen kanyarodik s azontúl mintegy 80 km.-nyi úton keresztül közvetlenül a Balaton partján halad.

A Balaton közép Európának legnagyobb tava. Hosszúsága 78 km., szélessége különböző. A felső részen Gamásza és Fűzfő között 15 km., Szántód s Tihany között pedig csak l-5 km. Mélysége a part mentén általában sekély, legtöbb helyen 1 ujjnyi, befelé mindig mélyebb lesz. Legmélyebb Tihanynál, ahol egy ponton 11 méter mély. Területe 600 km2. (A genfi tó területe 503 km2.) A Balatont a Zala folyón kívül még 40 — 50 kisebb-nagyobb folyó és patak, számos, különösen a tó közepe táján fakadó forrás s a csapadék táplálja. A tó feneke mészkő és bazalt. Ezt vagy iszapos agyag, vagy homok fedi. A tó hatalmas víztömege a dunántúli dombos vidék közepén fekszik s hosz- szan három vármegye — Somogy, Zala és Veszprém — határai között nyújtózkodik el. Az északi oldalon a Bakony-hegység zamatos bort termő kúpjai szegélyezik, délen pedig a kitűnően termő sárga homokú rónaság övezi. A hegyek lejtőit nagy gonddal művelt szőlők, vagy óriási erdők borítják.

Érdekes a Balaton faunája is. Vizében számos halfaj úszkál, nádasainak rejtekeit pedig a vízi madarak milliói népesítik be. A