Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
123 1—3., végleges felvétele pedig szeptember 1., 3. és 4. napjain ment végbe. A számfeletti felvételek a vall. és közokt. m. kir. Minisztérium 1906. évi 73.283. és 79.860. sz. rendeletéi alapján történtek. Felvétetett a tanév elején az I. osztályba 80, a II-ba 71, a III-ba 70, a IY-be 61, az V-be 53, a Vl-ba 51, a VII-be 48, a VIII-ba 38 nyilvános tanuló, bejegyeztetett az I. osztályba 2, a II-ba 1, a III-ba 2, összesen 5 magántanuló, s évközben felvétetett még az I. osztályba 1 nyilvános tanuló; az összes bejegyzett tanulók száma tehát 478. E számból a tanév folyamán más intézetbe ment 5, kimaradt 13, tanács folytán távozott 3, kibetegedett 6, meghalt 2, összesen 29; e szerint a tanév végén volt 444 nyilvános és 5 magántanuló, összesen 449. A végleges felvétel előtt, augusztus 31-én, tartattak meg a j a- vitó, pótló és felvételi vizsgálatok. A javító vizsgálatokra bocsátott 67 tanuló közűi 59-nek sikerűit a vizsgálata; a pótló vizsgálatra jogosított egy tanuló sikerrel tette le a vizsgálatot; a felvételi vizsgálatra engedélyt nyert egy tanuló vizsgálata sikertelen volt. 3. A tanév megnyitása. A tanév, a tanulók végleges felvétele után, szeptember hó 5-én szokás szerint ünnepélyes Ve ni Sancte-val nyílt meg. Az ünnepi mise alatt, melyen a tanuló ifjúságon és a tanári testületen kívül sok szülő is jelen volt, az ifjúság énekkara, Küzdi Aurél vezetése alatt, az ünnephez alkalmazott betétekkel, egy chorál-misét adott elő. Az osztályfőnökök aznap délután elrendezték osztályukat, a tanulóknak megadták a szükséges rendtartási utasításokat, kezökbe adták a nyomtatott órarendet s megtartották a szokásos könyvvizsgálatot. Az előadások szeptember 6-án kezdettek meg és, a rendes meg e tanévben itt-ott előfordult rendkívüli szünetnapokat kivéve, megszakítás nélkül folytak. A tanév megnyitásának egyik mozzanata volt, szept. 7-én, az intézeti rendtartás és fegyelmi szabályok ünnepélyes felolvasása, melyet az igazgató az alkalomnak megfelelő beszéddel kisért. 4. Vallás-erkölcsi élet, fegyelem. Hit, erkölcsi törvény, imádság, szertartás: ezek a vallás tényezői. Vallásos jellegű tehát minden iskola, melyben a tanítók és a tanítványok hisznek, magokat az erkölcsi törvénynek lelkiismeretűkben alávetik, imádkoznak és a köteles szertartásokat elvégzik. Ebből következik, hogy intézetünk a vallástant, melyből a tanuló ifjúságnak földi életét irányító és örök életét biztosító kath. keresztény meggyőződést kell merítenie, már csak jellegénél s két századot jóval meghaladó hagyományainál fogva sem tekintheti pusztán csak egy tantárgynak; tehát nem elégedhetik meg annyival, hogy a vallás tanítását csupán a vallástani órákra, gyakorlását pedig egyedül a templomra szorítsa, hanem összes tevékenységét arra törekszik irányozni, hogy, amint maga a keresztény magyar nemzeti szellem szolgálatában áll, ez a szellem növendékeinek lelkében is mennél mélyebb gyökeret verjen s élete későbbi szakaiban teljes virágzásra
