Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
11 vagy ha ismerik is, nem eléggé pontosan. Azért a szerzők (akiknek müvét fordítja), olyan stílussal és expressioval akarták leírni, amelyek legalkalmasabbak legyenek, hogy a közönséges elméjüek is megérthessék, amelyeket talán meg nem érthetnék a szentírás phrasise szerint.“ A keresztényeknek szokásiról való beszélgetés végén ezt írja: „Az ilyen nagy bizonyos dolgokról írván, jónak és szükségesnek gondoltam lenni, hogy mindenek eleiben terjesszem, hogy micsodások valának és hogy micsodásoknak kell lenni a keresztények szokásinak .............Sokan vannak a kö zönséges hívek között olyanok, kik ezeket, ha tudnák, hasznokra fordíthatnák.“ E munkát szerzője első sorban azok számára készíti, kik „a reforma“ színe alatt elszakadtanak. Hadd lássák meg, hogy „az első anyaszentegyház nem olyan volt, amint ők gondolják . . . .“ Még csak „Az idő jóll eltöltésének módja“ előjáró beszédéből idézem e célomat szolgáló részt: „Azért neveztem ezeket az idő jól eltöltése módjának, mert mindenféle rendű és mesterségű emberek vehetnek magoknak valamely oktatást és megláthatják ezekből, mint kell az időt megkimélleni, és hogy micsoda jó erkölccsel kell az embereknek gyermekségöktől fog- vást ellene állani a restségnek, úgyhogy egész életekben nem fognak időt találni a henyélésre. Ajánlom édes Jézusom azt az időt, melyet ezen írásban töltöttem, és adjad, hogy mind nékem, mind azoknak, kik ezt fogják olvasni, lelki hasznokra legyen és a te dicsőséges szent nevednek dicsére tire.“ Amit tehát Beöthy a Levelekről mond, hogy Mikes munkájának túlnyomó részében oktatni kíván: vallásos eszméivel, vagy inkább hangulataival megnyugtatni és bátorítani a szenvedő lelkeket.................... hasznára lenni magyar feleinek, idegen erkölcsi viszonyok rajzával ismereteket közölni, első sorban a kiadatlan munkákra alkalmazható. S ha folytatom tovább a Beöthy Levelekre alkalmazott gyönyörű interpretációját, aminthogy ezt a fentebbiek alapján jogosan tehetem, kimondható igazságnak: „A magyar nemzeti és művelődési eszmének szoros és tudatos kapcsolata, mely az előző századok íróit munkásságukban irányította, vezette, lelkesítette“, íratja Mikessel ezeket a vallásos munkákat. Miként előzőit, Bethlen Gábort, I. Rákóczi Györgyöt, jó urát, II. Rákóczi Ferencet, és kortársát, Faludi Ferencet, legnagyobb nevelő, moralista Hónkat, áthatja a valláserkölcsös alapon való nemzeti mívelődés vágya, Mikes tollát is az a tudatos, tisztán világos, állandóan szeme előtt lebegő cél irányítja, hogy valláserkölcsi alapon hasson nemzetének színejavára. Vallásos munkáinak Mikes nagyon is nagy fontosságot tulajdonított, értékűket túlon-túl becsülte, igaz; de ezt megmagyarázza egyénisége, egész lelkülete, ennek s a korviszonyoknak összeütközése következtében támadhatott nagyon is komoly célzata.
