Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
9 • janak rajtok“ vagy az arra számítással, hogy ezeket a leveleket honfiai közül olvasni fogják, vagy hogy egyáltalában haza is kerülhetnek. Nem szorul hosszú és nehéz bizonyításra. Mikes tudta, hogy az ő és bujdosó társai élete, sorsa s általában története iránt érdeklődnek honfitársai, vagy legalább is a rokonok (Huszárhoz írt levelének i. li.). Mégis azokban a levelekben, melyeket oly nagy szeretettel s utolsókul írt öccsének, s melyeknek egyikében — a másodikban — ráér írni sok apró-cseprő dologról s a vallásos munkák elküldését is megígéri, egy szóval sem említi, hogy ír ő mást is, majd küld ő még mást is stb. Ezt a felfogásomat Miklós Ferenc is igazolni látszik a Törökországi levelekről szóló tanulmányában (írod. tört. Közi. XIV. 444—445 1.). Az argumentumok, melyekkel a Levelek missilis jellegét vitatja — tagadhatatlanul elmésen — azt is bizonyítják, hogy Mikes ezeket a jövőre való komolyabb célzat nélkül írta. Különben nem is volt szándékában, hogy történetet írjon 1, aminthogy a Törökországi levelek nem is történeti mű, hanem „hű és gazdag rajza egy vonzó és fogékony lélek félszázados életfolyamának, amint a világ folyását, a maga sorsát és olvasmányait gondolataival, vágyaival, érzéseivel tükrözi.“ (Beöthy.) Kiváló esztétikusunk, Beöthy, azt is írja, hogy Mikes határozott tendenciával és tudatosan a jövő számára, az „otthon maradottak okulására“ írta leveleit. Tagadhatatlan, hogy az a művészet, mely, az invención kezdve, mindenben, a stílus legutolsó árnyalatáig, az egész Leveleskönyv legkisebb porcikájáig észlelhető, könnyen megejti a kritikust s utólagosan ezt juttatja eszünkbe; de sehol, egyetlenegy szavával sem látom igazolva, hogy Mikes a leveleket a Beőthytől imputált tudatossággal s a jövőre irányuló célzatossággal írta volna. Célzatosan készítette a fordításokat; ezekkel akart oktatni, nevelni, megnyugtatni. Ezek a Mikes irodalmi müvei. A Leveleket e részben én úgy tekintem, mint olvasmányainak reflexióit. S amennyiben nevelő, oktató szán- doka a Levelekből is kiolvasható, vagy kiérezhető, annyiban erősödik feltevésem a fordításokkal való céljáról. Mikes nem volt tudatos szépíró, de azzá lett a mi szemünkben s ítéletünk szerint, s úgy gondolom, hogy Mikesnek, ennek a valósággal istenes embernek, eszében nem a mulattatás, nem a gyönyörködtetés, hanem az oktatás, a nevelés járt — fordításaival, átdolgozott idegen eredetű munkáival. Ez állításom mitsem von le a Törökországi levelek klasszikus jellegű, örök időkre szóló értékéből, de emeli a fordítások, az átdolgozások becsét. Hiszem, erősen hiszem, hogy a Mikes intenciójának megfelelőleg. Hogy Mikes e munkákkal akart oktatni, nevelni s hasznára lenni itthon hagyott magyar feleinek, beszélje el ő maga. 1 Thaly: Az Emlékkiadás történeti bevezetése.
